Uniós válságcsúcsot rendeznek a csehek
Február végére terveznék Brüsszelbe az uniós elnökséget adó csehek az informális csúcstalálkozót a gazdaságélénkítő nemzeti intézkedések áttekintésére, valamint a márciusi rendes csúcs és az áprilisi londoni globális (G20-ak) eszmecsere előkészítésére. Ám gyanítható, az összejövetel meghirdetése inkább válasz a franciáknak, akik a megelőző fél évben irányították az EU munkáját. Sarkozy francia államfő, aki odahaza mind nagyobb ellenállásba ütközik a gazdaságélénkítést beruházásösztönzésként felfogó terve miatt, most rátámadt a csehekre, mondván, nagyon passzívak. Ez persze még nem volna elegendő indok az állam- és kormányfők összehívására, de Sarkozy azt is hozzátette: elfogadhatatlan, hogy csehországi autógyárakban (PSA Peugeot- Citroen) készülnek francia kocsik a francia piacra. Mire Topolánek cseh kormányfő azonnal visszavágott, mondván, ő ugyan megszavazza a Lisszaboni Szerződés ratifikálását, de a francia protekcionista megnyilvánulás a lehető legjobb módszer a cseh jogi aktus meghiúsítására.
A vita lehetetlen helyzetbe hozta az Európai Bizottságot is, amely képtelen érdemben reagálni ezekre a megnyilvánulásokra. A kérdésekre a tegnapi tájékoztatón a szóvivő csak annyit tudott válaszolni, hogy Sarkozy még a múlt héten nyilatkozott, s ez már egy új hét, amikor az unió előretekint. Ám a francia elnök ugyancsak tegnapra tervezte bejelenteni hatmilliárd eurós autóipari mentőcsomagját. Miközben a hétvégi müncheni biztonságpolitikai fórum ürügyén Merkel német kancellárral együtt hirdette meg, hogy Párizs és Berlin pontosabban körül nem határolt európai kilábalási programot terjeszt elő. Ez részben elhatárolódás a brit modelltől, amely a keresletet serkenti, például az áfa csökkentésével, amit Franciaország, Németország és Hollandia is elutasít. Írország pedig kikérte magának, hogy Barroso bizottsági elnök Izlandhoz hasonlította.
Ebben a remek hangulatban ültek tárgyalóasztalhoz tegnap késő este az euróövezeti pénzügyminiszterek. (Közbevetőleg érdemes megjegyezni, hogy Sarkozy a valutaövezet külön csúcsértekezletét is szervezi.) Ma pedig a huszonhetek tárcavezetői találkoznak. S bár kérdések széles körével foglalkozhatnak, mindenképpen a figyelem előterébe kerül, amiről Joquín Almunia pénzügyi biztos nyilatkozott hétfőn: egyetértésre kellene jutni az unióban a kockázatos banki papírok köréről, értékeléséről (a könyv szerint és a piaci érték megállapításáról), valamint arról, hogy a pénzintézetek ezen eszközöket tárják fel, mutassák be, írják le. Ezt követően a tagországok kormányai eldönthetik, mit tesznek: tőkét juttatnak a megtisztított bankokba, hagyják őket bedőlni, vagy államosítják őket. A hitelválságot okozó kétes papírok államilag felállított "rossz" bankokba kerülnének, vagy valamilyen brit típusú bankbiztosítási intézmény részévé válnának. Az eszközök átsorolásakor a bankok tőkemutatói a kötelező szint alá is kerülhetnek átmenetileg, de mindennek úgy kell végbemennie, hogy a versenyügyi és állami támogatási szabályok ne sérüljenek az EU-ban.
Eljárás várható hat tagállam ellen
Túlzott deficit miatti uniós eljárás megindítása várható legkevesebb hat EU-tagállam - Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Románia és Spanyolország - ellen. Az országok mindegyike már tavaly is túllépte az Európai Bizottság adatai szerint a közös fizetőeszköz, az euró használatának feltételeként megszabott, úgynevezett maastrichti kritériumok egyikét, nevezetesen azt, hogy a költségvetési hiány nem lépheti túl a három százalékot. Brüsszel vélekedése szerint az említett hat államban idén a helyzet további romlására kell számítani. A legkirívóbb adatok Írországból érkeznek: ott ebben az évben 11 százalékos büdzséhiány várható. Joaquín Almunia pénzügyi EU-biztos a diplomáciai források szerint február 18-án tervezi a deficiteljárások bejelentését. (MTI)
