A hivatalosan még nem publikált, csupán a kormányfő beszédében körvonalazott új növekedési és inflációs adat alapján úgy tűnik, a költségvetésben több száz milliárdos lyukat kell betömni az idén. A tegnapi rendkívüli kormányülés után Daróczi Dávid kormányszóvivő úgy nyilatkozott: a vártnál rosszabb makrogazdasági mutatók miatt a büdzsében 200 milliárd forintos hiány keletkezett, ám a kabinet nem kívánja az idénre tervezett 2,6 százalékos hiánycélt feladni, ezért az állami kiadásokat csökkenti. A lapunk által megkérdezett szakértők - még a kormányszóvivői nyilatkozat előtt - úgy válaszoltak a 2,5 százalékos recesszió és 2,5-3 százalékos infláció mellett 200 és 300 milliárd forint között lesz a hiányzó összeg. Ha nem tömnék be ezt a lyukat, az államháztartás GDP arányos hiánya a jelenlegi hivatalos 2,6 százalék helyett bővel 3 százalék felett is lehetne. Azonban aligha lesz. Daróczi ráadásul már konkrét lépéseket is vázolt. A spórolás a minisztériumoknál kezdődik, miután azok idei működési költségeiből 60 milliárd forintot zárol a kormány - közölte. A spórolási tervet a következő kormányülésre kell a tárcáknak benyújtaniuk. A fennmaradó 140 milliárd forint megtakarításáról a jövő vasárnapi ülésén dönt a kabinet. A héten dönt a kabinet a középtávú, a válságot érdemben kezelő, a gazdaságot dinamizáló intézkedéscsomagról is - mondta.

Karbantartó a Pénzügyminisztériumban

Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédében úgy fogalmazott, hogy a hiánycél a GDP 2,6 százaléka közelében marad. Vagyis a kormánynak a kiadások csökkentésével és esetleg bevételnöveléssel kell ellensúlyozni a recesszió hatását. Hogy ez miként történhet, arról a szakértői vélemények is erősen megoszlanak. A Pénzügyminisztérium lapunkkal annyit közölt, hogy az idei adóintézkedések között várhatóan lesz emelés és csökkentés is, ám azt még nem tudni, hogy ezek aránya pontosan hogyan alakul majd. Hozzátették: a büdzsében keletkező lyuk felszámolásában az adónak lesz kisebb szerepe.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy fogalmazott: betömhető a költségvetésben keletkező lyuk a minisztériumi kiadások csökkentésével, egyes jóléti kiadások visszafogásával és némi adóemeléssel. Azt azonban nem hiszi, hogy ehhez adócsökkentés is társulna az idén. Szerinte előfordulhat, hogy 2009-ben csak az áfakulcs emelkedik, cserébe pedig egyelőre nem lesz járulékcsökkentés.

Oszkó Péter, a Deloitte elnöke úgy véli, ha megpróbálná a kormány adócsökkentés nélkül az áfa emelését, azzal még nagyobb bajt okozna, mint ami most van. A recesszió ugyanis épp azért érinti ilyen súlyosan a hazai gazdaságot, mivel nincs több versenyképességi tartalékunk, s ekkor nem szabad ellentételezés nélkül adót emelni.

Azt Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese sem tartja valószínűnek, hogy a kormány belevágna az áfa emelésébe anélkül, hogy cserébe ne csökkentené a járulékokat. Még akkor sem, ha a recesszió miatt alacsony kereslet folytán most a kereskedők alig tudnák áthárítani a fogyasztókra a többlet adóterhet, vagyis az inflációban egy 1-2 százalékpontos emelés alig látszódna meg. A szakértő szerint ugyanakkor a GDP 2,6 százalékának megfelelő hiánycélt sem szabadna növelni, inkább bevételnöveléssel és kiadáscsökkenéssel tartani az eddigi célt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 200 és 300 milliárd forint közötti összeget kellene az idén kigazdálkodni. Karsai Gábor szerint az adóknál kézenfekvő a jövedéki adó emelése lenne az üzemanyagoknál, mivel a benzin jóval olcsóbb, mint korábban, így itt most nagyobb lehet az emberek tűréshatára. Emellett bizonyos minisztériumi kiadások csökkentését, a Munkaerőpiaci Alapban ma nagyon gyenge hatékonysággal felhasznált összegek mobilizálását tartaná célravezetőnek.

A kormányfő ezermilliárdos adószerkezet átrendezést jelentett be, illetve vázolta a várható intézkedések irányát, az érintett adónemeket ismertette, a lépések időpontjáról és mértékéről azonban nem mondott konkrétumokat. A majdani csomagban így szerepelhet áfaemelés, járulékcsökkentés, az szja csökkentése, a jövedelemadó kedvezmények körének szűkítése, a különadó (céges és a magánszemélyekre vonatkozó) megszüntetése, valamint az alanyi jogon járó szociális juttatások (például a családi pótlék) bruttósítása és adókötelessé tétele. Az említett intézkedések közül a legkönnyebben az áfakulcs emelése és a járulék-kulcs csökkentése kivitelezhető akár év közben is. A forgalmi adó kulcsának évközi módosítására már volt példa. Persze mind az áfában, mind a járulékoknál a változtatás okozna némi adminisztratív nehézséget, pluszmunkát. A céges különadó megszüntetése ugyancsak megoldható év közben is - a bevezetése is így történt. A progresszió miatt azonban a személyi jövedelemadóban már aligha lehetne évközi módosítást kezdeményezni, a magánszemélyek különadóját is legfeljebb visszamenőlegesen, januártól lehetne megszüntetni - mondta korábban lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

Az áfa esetében egy százalékpontnyi emelés egy év alatt 80-90 milliárd plusz bevételt hoz - ebben azonban az élelmiszerek is benne vannak, amelyekre meglehet, nem terjed majd ki az emelés. Vagyis fél év alatt például egy 3 százalékpontos emelés 120-135 milliárdot hozhat normál esetben, az alapélelmiszereket nem számolva viszont ennél kevesebbet. A járulékok esetében egy százalékpontnyi csökkentés 70 milliárdos mínusszal jár egy év alatt, ha az minden vállalkozásra kiterjed.

A GKI erre az évre most 2,5 százalékos recessziót jósol 2,3 százalékos infláció mellett. Az exportnál euróban számolva stagnálás közeli helyzetre, az importnál pedig csökkenésre számítanak. A külkereskedelmi előrejelzések persze még bőven változhatnak az év során, sajnos inkább lefelé. Karsai Gábor abban azonban biztos, hogy a kivitel javára nyílik majd az export-import olló, részben a behozatalból származó (sokszor hitelből vásárolt) termékek keresletének megcsappanása, részben a beruházások visszaesése miatt. Török Zoltán ugyan reálisnak tartja a kormány ismertetett növekedési prognózisát, de úgy véli, lehetne pesszimistább is a kabinet. Az elmúlt időszakban napvilágot látott újabb és újabb előrejelzések ugyanis rendre nagyobb visszaesést valószínűsítenek, ezért talán szerencsésebb volna a kormány részéről is a 2,5-3 százalékosnál nagyobb visszaeséssel számolni - mondja az elemző.