A devizaalapú kölcsönök négy-öt éve kezdtek széles körben elterjedni Magyarországon, és ma már a lakossági hitelállomány kétharmadát ezek a termékek teszik ki. A hihetetlen népszerűség a forintalapú kölcsönökénél lényegesen alacsonyabb kamatoknak volt köszönhető, emiatt azonban sokan nem vettek tudomást a lehetséges kockázatokról, illetve szép számmal akadtak, akik eleve nem voltak tisztában azzal, miben különbözik egy devizalapú és egy forinthitel.

Amikor devizaalapú hitelt veszünk fel, tartozásunkat a bank devizában (euró, svájci frank, japán jen) tartja nyilván, a hitelt azonban forintban folyósítja, ezért az összeget át kell váltania forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná tőlünk azt a devizát, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor az esedékes törlesztőrészletet forintban megfizetjük, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át: mintha eladná a törlesztéshez szükséges összeget. Részben ebből adódnak most a devizahitelesek gondjai, hiszen a bank mindig az aktuális forintárfolyamon számolja ki a törlesztőrészletet.

Ha a forint árfolyama erős, azaz egy euróért, frankért vagy egyéb devizáért kevesebb forintot kell adni, a havi részlet is kevesebb lesz, ha viszont a forint gyengül, akár több ezer forinttal is nőhet a havi teher. A devizahitelesek többsége 150-160 forintos frank és 245-255 forintos euró mellett vette fel kölcsönét, miközben az alpesi deviza árfolyama most 190, az európai közös pénzé pedig 290 forint körüli tartományban mozog. Ez az előbbi esetében 20-25, míg az utóbbinál 15-20 százalékos drágulást, ezzel együtt a törlesztőrészletek hasonló mértékű emelkedését jelenti.

A devizahitelek törlesztőrészlete azonban más okból is nőhet: a felvett kölcsönt jelentős mértékben megdrágíthatja, ha menet közben emelkedik a kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelesek jelentős része most ezzel is kénytelen szembesülni. Az utóbbi hónapokban a pénzügyi válság következtében emelkedett a magyar bankok devizaforrás költsége, vagyis az a kamat, amelyet a hitelként továbbadott devizáért kell fizetniük. Ezért a bankok is megemelték a devizahitelek kamatlábát, ami a törlesztőrészletek további emelkedését okozta. (Az árfolyam-ingadozás és a kamatváltozás hatását a törlesztőrészletre táblázatunk mutatja.)

Ügyintézés a boldog békeidőkben, 2007 végén

A bankok ugyanakkor ajánlanak olyan lehetőségeket (árfolyam-garancia, előtörlesztés, devizanemek közti váltás, futamidő-hosszabbítás), amelyekkel csökkenhetjük az árfolyam-ingadozás kedvezőtlen hatását. Mielőtt döntenénk, minden esetben kérjünk bankunktól részletes, lehetőleg írásbeli tájékoztatást a módosított feltételekről, a várható hitelköltségekről, a törlesztőrészletről, a teljes tartozásról és a kölcsön futamidejére jutó törlesztési összegekről.

A devizaadósok számára az igazán nagy gond akkor adódik, ha nem számolnak előre a költségek növekedésének lehetőségével, és nincs tartalékunk az akár hosszú távon is magasabb részletek fizetésére. Éppen ezért ne vállaljunk akkora adósságot, amely mellett a szabadon elkölthető jövedelmünk az utolsó forintig be van táblázva. Készítsünk reális költségvetést, és hagyjunk tartalékot, hogy az esetlegesen megemelkedő részleteket is tudjuk fizetni.

Ha mostanában tervezzük új hitel felvételét, a bankok hitelezési gyakorlatát is befolyásoló jelenlegi gazdasági helyzetben lehet, hogy szigorúbbak lesznek a hitelhez jutás feltételei, lassúbb a folyósítás, ezért alaposan nézzünk utána mindennek, és több bankban is tájékozódjunk. A devizaalapon is felvehető személyi és jelzáloghitelek esetében a költségek (kamatok, díjak) mértékében jelentős eltérés lehet. A hitelek költségeiről részletes információt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján (www.pszaf.hu) is találhatunk.

Hitelfelvétel előtt érdemes a bankok devizaárfolyamait is összehasonlítani, mert bankonként változó, milyen árfolyamkülönbséggel számolnak a deviza adásvételénél, ez pedig a kamatok és költségek mellett szintén befolyásolhatja a havi törlesztőrészlet nagyságát.

A százalékpont a százalékban kifejezett kamat változását mutatja. A 4 százalékos kamat 1 százalékpontos növekedés esetén 5 százalékra nő.

A táblázat azt mutatja be, hogyan változhat ötmillió forint, négyszázalékos kamatozású, húszéves lejáratú devizaalapú hitel havi 30300 forint törlesztőrészlete a forint gyengülése és a devizakamat emelkedése miatt.

Például, ha a devizában felvett hitel kamata egy százalékponttal emelkedik és a forint árfolyama 5 százalékkal gyengül, ezek együttes hatásaként a forintban számított havi törlesztőrészlet 14 százalékkal emelkedik meg. A táblázat alapján látható, amennyiben mindkét kockázat egyszerre jelentkezik, a törlesztőrészlet jelentősen megemelkedhet a hitel futamideje alatt. Természetesen ellenkező irányú változás esetén hasonló mértékű törlesztőrészlet-csökkenés is bekövetkezhet.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.