Könnyebbséget jelent például, hogy - a válságra való tekintettel - nem ragaszkodnak az árbevétel növekedéséhez. A vállalkozók választhatnak, hogy az árbevétel alakulását vegyék-e alapul az értékelésnél, vagy pedig a létszám megőrzését.

A támogatás leggyakoribb mértéke a leghátrányosabb 33 kistérségben lehet, ahol ez elérheti akár a 70 százalékot is. Egyes területeken ez a mérték 50 százalék lehet.

A pályázatok elbírálásának határidejét is szűkítik. A leghosszabb idő például egy 1,5 milliárd forintnál nagyobb értékű beruházásnál legfeljebb 37 munkanap lehet.

Növekszik az előlegek mértéke is. A felső határ egy nagyobb beruházásnál elérheti a 40 százalékot, de legfeljebb 300 millió forintot. Fokozottan kívánják segíteni a mikro-, kis- és középvállalatokat. Esetükben technológiai fejlesztésüket szolgáló projekteket - iparági megkötés nélkül - 20-150 millió forinttal szubvencionálhatják.

Burány Sándor elmondta, hogy a kormány a válság hatásainak mérséklésére az uniós forrásátcsoportosítás révén 111 milliárd forinttal, 847 milliárdra növelte a Gazdasági Operatív Program hétéves keretét. Ez lehetővé teszi, hogy a már ismert konstrukciók mellett újakat indítsanak, például a magas foglalkoztatással járó beruházások elősegítését.

Február 13-án újabb három gazdaságfejlesztési pályázatot írnak ki: a magas foglalkoztatással járó projektek komplex fejlesztésére, a beszállítóvá válás támogatására, illetve a vállalati innováció ösztönzésére. (P. Á. G.)