Forint, a határon túl
A bankközi devizapiacon kedden a forint árfolyama az euróval szemben áttörte a lélektaninak tartott 300-as szintet. Ilyen gyenge kurzusra pedig még soha nem volt példa. A jegyzés 303 forint fölött is járt, azaz napon belül több mint 8 forintot gyengült a magyar fizetőeszköz, ezzel már-már az októberi rendkívül zaklatott és ideges piacot idézve. Igaz, most nem a tőkekiáramlás hajtja a piacot, amit egyébként a Takarékbank is kiemelt a tegnapi jelentésében. Estére az árfolyam valamelyest csökkent, de 300 fölött maradt. A svájci frank is a 200 forintos "rémálomhatár" fölött ragadt, míg a dollárral 230 fölött kereskedtek.
A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy délután a fejleményeket eddig csendben követő jegybankelnök is megszólalt. Simor András kifejtette: a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs konkrét árfolyamcélja, ugyanakkor a forint jegyzésének alakulása továbbra is fontos a bank számára, így károsnak tartja az elmúlt hetek leértékelődése során mutatkozott jelentékeny elmozdulásokat. A jegybankelnök szóbeli intervencióként is értelmezhető szavai szerint a MNB-nek megfelelő eszközök állnak a rendelkezésére a forintárfolyam túlzott kilengéseinek tompítására és ezzel a pénzügyi rendszerben jelentkező feszültségek enyhítésére. Ezen túlmenően az eddig alkalmazott eszköztárát az MNB a közeljövőben várhatóan újabb elemekkel egészíti ki - mondta Simor András. Kijelentette: az elmúlt hetekben a forint árfolyama - hasonlóan a régiós valutákhoz - jelentős leértékelődésen ment át. Rámutatott arra, hogy az árfolyam ilyen sebességű kilengései feszültségeket kelthetnek a hazai pénzügyi rendszerben, amely jelenleg egyébként is érzékenyebb a szokásosnál.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK) megalakulását követő sajtótájékoztatóján reagált a fejleményekre. Elmondta: a kormány azt szeretné, hogy a forint stabil legyen, ne mozogjon hektikusan, és a gyengülésre ható mozzanatok mellett legyen egyre több olyan tényező is, amely a forintot erősíti. Hozzátette, folyamatosan konzultálnak a jegybankkal arról, hogy együttműködve miként tudják megerősíteni a forint iránti bizalmat.
- Egyértelműen szóbeli intervenciónak lehet tekinteni a jegybankelnök megnyilvánulását - értékelte a történteket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ám, hogy ez mennyire hatja meg a piaci szereplőket, nehéz lenne megmondani. Kondrát Zsolt, a MKB Bank vezető elemzője ezzel szemben már úgy fogalmazott: - Kételkedem, hogy lehet-e ezt szóbeli intervenciónak nevezni. Semmilyen konkrétumot nem tartalmazott, és nem véletlenül. Korlátozottak a jegybank kezében lévő eszközök, amelyekkel mérsékelni tudná az árfolyam volatilitását és gyengülését - hívta fel a figyelmet az elemző.
- Pengeélen táncol a forint árfolyama - mondta Suppan. Ahogy korábban, úgy most is, a régió is gyengül, nem csak a forint. A lengyel zloty, a cseh korona is történelmi mélységben jár. Ebben a helyzetben pedig az ország versenyképességének megtartása érdekében az említett devizákkal együtt kell mozogjon a forint. A másik oldalon viszont ott van a devizahitelek tömegeiből fakadó egyre nagyobbra duzzadó kockázati elem. Csehországban a fejlemények azért nem ennyire fájdalmasak, mert a hitelezésben a devizaalapú kölcsönök marginális részt tesznek ki, ott a hazaihoz hasonló gondokkal nem kell megküzdeni. Ráadásul az elemző kifejtette, ahogy eddig, úgy most sem zárható ki a további forintgyengülés, ami még rosszabb helyzetbe sodorhatja a devizahitelek tulajdonosait.
Ez az árfolyam azonban az MNB kamatpolitikájára is hatással lehet. Amennyiben a forint tovább gyengülne, úgy szinte biztos, hogy elmaradna a februári vágás. Kondrát Zsolt ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy igazából a jegybankelnök által említett árfolyam-stabilitási eszközök egyike éppen a jelenlegi csökkentési trenddel ellentétes kamatemelés lenne. Ezzel viszont az a baj, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan vágott az alapkamatból az MNB, s egy ezzel ellentétes lépéssel sokat vesztene hitelességéből. Londoni elemzői vélemények szerint viszont a 300 forint feletti euróárfolyam sem állítja meg feltétlenül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikai enyhítési ciklusát, mivel a forintgyengülés inflációnövelő hatását még mindig meghaladják a dezinflációs erők.
Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdaságelemző cég közép-európai közgazdásza az MTI-nek kifejtette: ha az euróövezeti jegybank (EKB) nulláig csökkenti irányadó kamatát, amire szerinte jó esély van, az ad valamelyest kamatcsökkentési mozgásteret a magyar pénzügypolitikai döntéshozóknak is. Shearing ebben a környezetben az árfolyamgyengüléssel együtt is azzal számol, hogy az MNB alapkamata az év végére hat százalékra csökken a jelenlegi 9,50 százalékról.
Az árfolyam jövőbeli alakulását illetően az MKB vezető elemzője azon a véleményen van, hogy ameddig a régiós helyzet nem változik, addig az MNB csupán mérsékelheti, lassíthatja a gyengülést. Így leginkább abban lehet bízni, hogy a kelet-közép-európai országokban hamarosan megváltozik a hangulat, leginkább ez segíthet az árfolyamon. Az infláció oldaláról is rávilágított a helyzet nehézségeire. - Eljutottunk arra a szintre, amikor az inflációs célok is veszélybe kerülhetnek.
Persze akkor, ha a 300 forint fölötti szint tartós marad. Nem szabad ugyanis arról megfeledkezni, hogy a kormány tervbe vette az áfaemelést, amely így már átrajzolhatja a teljes inflációs pályát. Kondrát úgy véli, ha marad ez a nagyon gyenge, 300 fölötti szint, akkor - áfaemelés nélkül - már 3 százalék közelében lenne az éves átlagos infláció, ám ha az áfaemelés hatásait is figyelembe vesszük, akkor ez inkább 4 százalék közelében lehet. Suppán Gergely ebből a szemszögből még nem látta ennyire feszítettnek a mostani árfolyamot. Úgy vélekedett: az inflációs célokat ez a szint még valószínűleg nem sodorja veszélybe. Arra viszont ő is kitért, hogy az áfaemelés hatásaival ebben a kérdésben kénytelen lesz számolni a kabinet.
