Csatát nyert Barack Obama az amerikai képviselőházban, amely a benyújtott javaslatnál valamivel nagyobb, 819 milliárd dollár főösszeggel fogadta el a gazdasági élénkítő csomagot. A Capitoliumon ekkora tervre még soha nem bólintottak rá; a végszámla meghaladja például az iraki és az afganisztáni háború eddigi öszszevont költségét és az ősszel megszavazott, 700 milliárdos pénzügyi mentőövét is. Az új elnöknek ugyanakkor még a szenátusban is el kell fogadtatnia tervét; ott hétfőn kezdik róla a vitát.

Nem lesz könnyű dolga: bár a képviselőházban 244:188 arányú, kényelmes többséget kapott a javaslat, John Boehner, a republikánusok vezetője ujjaiból formált nullával mutatta, hányan szavazták meg közülük. Az ellenzék jóval kisebb, a kiadások helyett az adócsökkentések költségvetési ellentételezésére összpontosító, 475 milliárd dolláros ellenjavaslatát leszavazták. A demokraták mindenesetre mindkét házban többséget élveznek.

A mostani arányok szerint adócsökkentésekre - így például minden munkavállalónak két évre, évi 500-500 dollár jóváírásra - összesen 275 milliárd dollárt, közkiadásokra pedig 544 milliárd dollárt költenek. Ez utóbbiak között az infrastrukturális fejlesztésektől, a híd- és útépítéstől az épületek energiahatékonyságának növelésén és a tömegközlekedés fejlesztésén át a megújuló energiaforrások terjesztéséig jutnak források. Ám a szenátus elé egy feldúsított verzió kerül: a felsőház pénzügyi bizottsága ugyanis feljebb vinné a minimáladó küszöbét. Ilyen módon további 70 milliárd dollárról mond le a költségvetés, s az élénkítő csomag végösszege megközelíti a 900 milliárd dollárt.

Szintén a szenátusi változatban szerepel a széles körben vitatott kitétel: Vásárolj amerikai árut! Az élénkítő csomag megkövetelné például, hogy a nagyipar hazai gyártású acélt használjon. Miközben Obama célja immár 3-3,5 millió álláshely megtartása, illetve teremtése elnöksége első két évében, a fegyver fordítva is elsülhet. (Jelenleg havonta több mint félmillió munkavállalót bocsátanak el, négy napja, a feketehétfőn 60 ezres leépítést jelentettek be a nagyfoglalkoztatók.) - Az ipar óriásai, mint a General Electric vagy a Caterpillar attól tartanak: az Egyesült Államok ezzel a kitétellel megszegi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtti vállalásait, a külföldi partnerek, így például Kína, pedig válaszul akadályozhatják az amerikai kivitelt. Az Európai Bizottság a héten már jelezte: lépni fog, ha Washingtonban elfogadják a Vásárolj amerikai árut! passzust.

Barack Obama az IBM és a Honeywell vezetői előtt jelentette be csomagját

Az eddigieknél erősebben hallatszik a '30-as évek New Dealjét idéző közkiadásokat ellenzők hangja. A The Washington Post csütörtöki számában, a képviselőházi jóváhagyásra időzítve a konzervatív Cato Intézet egész oldalas fizetett hirdetésében számos ismert közgazdász, köztük a Nobel-díjas James Buchanan vonja kétségbe a masszív költekezés szükségességét. Ugyanott megjelent véleménycikkében pedig a konzervatív Martin Feldstein, a Harvard professzora bírálja "a 800 milliárd dolláros hibát". Úgy véli: az összesen 1000 dolláros személyenkénti adójóváírás a tapasztalatok szerint nem növeli a fogyasztást, és inkább autók, más tartós fogyasztási cikkek vásárlását kellene kedvezménnyel támogatni. Azt is felrója: kevés a gyors eredményt hozó, lapátkész program, az energetikai és a vízügyi fejlesztésre jutó 50 milliárdból például a ráfordítások egyötöde jelentkezik csak a jövő év végéig.

Mint a Nemzetközi Valutaalap szerdai jelentése is rámutat, a reálgazdaságot továbbra is túlságosan nyomja a pangó pénz- és hitelpiac. Az élénkítő csomag mellett ezért megnyílt a 700 milliárdos őszi tétel második fele, amelyből 50-100 milliárd dollár juthat a zálogjog banki érvényesítésének fékezésére. A házlezárások az elmaradó törlesztőrészletek miatt nyolcmillió amerikai családot érinthetnek a következő négy évben. Egymilliárd dollárt szánnak - egy nonprofit szervezeten keresztül - a hitelszövetkezetek megsegítésére is. Ezek mintegy 90 millió amerikainak biztosítanak alacsony kamatokat.

Összesen tehát akár csaknem 250 milliárd további dollárt pumpálhat a kormány a bankrendszerbe, továbbra is főként a mérgezett papírok, a kétes értékű jelzáloghitel-származékok felvásárlására. Timothy Geithner, a minap megválasztott új pénzügyminiszter kénytelen volt kiállni a bankok magántulajdona mellett, miután Nouriel Roubini New York-i közgazdászprofesszor, aki megjövendölte a pénzügyi válságot, azt mondta: az államosítás lehet a megoldás az amerikai pénzintézetek fizetésképtelenségére.

Ezzel párhuzamosan a Fed is önti a pénzt a bankrendszerbe. Szerdán a szövetségi tartalékbank nyílt piaci bizottsága változatlanul, a 0-0,25 százalékos sávban hagyta az alapkamatot, hamarosan pedig 200 milliárd dollárral száll be a fogyasztási hitelek piacának további megsegítésébe. A Fed nemrég megkezdte azt az 500 milliárd dolláros programot is, amellyel a többi közt a nagy jelzáloghitel-intézetek a nyár végén állami ellenőrzés alá vont Fannie Mae és Freddie Mac kibocsátotta jelzáloghitel-származékokat vásárolja fel.