Jóval pesszimistább a Nemzetközi Valutaalap világgazdasági előrejelzésének szerdán ismertetett frissítése, mint az októberi változat. Az IMF az idei évre immár 2200 milliárd dollárra teszi a globális bankszektornak az amerikai "mérgezett értékpapírokra", végső soron
a másodlagos jelzálogpiaci krachra visszavezethető veszteségeit. Vagyis a világszerte egyelőre 1100 milliárd dolláros veszteségleírások a bankszférában éppen a felét teszik ki a prognosztizált teljes összegnek. A pénzintézetekbe az IMF szerint pusztán azért 500 milliárd dollárt kell azonnal pumpálni, hogy tőkepozíciójuk ne romoljon tovább.

Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza úgy fogalmazott: gyakorlatilag a világgazdaság leállásával, a növekedési szint a második világháború óta példátlan, 0,5 százalékos rátájával kalkulálnak. A fellendülésre ugyanakkor a bankrendszer átalakításáig és a hitelpiacok beindításáig nem lehet számítani, ez utóbbiak ugyanis nyomást gyakorolnak a reálgazdaságra. A Magyarországot is meghitelező Valutaalap új gazdaságpolitikai kezdeményezéseket vár az egyes kormányoktól, mégpedig agresszíven és összehangoltan. Ezeknek a likviditás biztosítását, a tőkeinjekciót és a problémás eszközöktől való megszabadulást is magában kell foglalniuk. Ez utóbbira ez egyik lehetséges eszköznek az Egyesült Államokban most tervezett rossz bank létrehozását tartják, hogy megtisztítsák a máskülönben működőképes pénzintézeteket. Az IMF szerint a bankközi hitelezés továbbra sem működik megfelelően, a bankok ráülnek a pénzre.

Az IMF felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugat-európai bankrendszert veszélyezteti a feltörekvő Európa bankjainak romló helyzete. Az osztrák bankrendszer kiszolgáltatottságát például a feltörekvő Európa irányában 80 százalékosra teszi, de a svájci, a holland, a svéd és a belga bankszféra esetében sem hanyagolható el a kockázat.

A 0,5 százalékos átlagos globális GDP-növekedés eloszlása egyenetlen, a visszaesés elsősorban a fejlett gazdaságokat sújtja. Az USA-ra 1,6, az euróövezetre 2, Japánra pedig 2,6 százalékos visszaesést jelez előre 2009-re a valutaalap. Ez - sorrendben - 0,9, 1,5, illetve 2,4 százalékponttal haladja meg az őszi várakozásokat.

A világ vezető gazdaságait tömörítő G7-csoporton belül a brit visszaesést tartják a legnagyobbra, 2,8 százalékra az idei évre. A nagyok között élen járó Kína ugyan 6,7 százalékos növekedéssel számolhat, ám ez is 1,8 százalékponttal alacsonyabb az őszi prognózisnál. Oroszországra vonatkozóan az IMF 4,2 százalékponttal korrigál lefelé, és 0,7 százalékos csökkenést jelez előre. Cserébe viszont a fejlett gazdaságokban példátlanul alacsony, 0,3 százalékos lesz az inflációs ráta, a hordónkénti átlagos olajárat pedig az októberi 68 dollár helyett 50-re teszi az IMF.

Az IMF GDP-előrejelzése

(százalék)