Davosban elhúzódó válságtól tartanak
Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter vihart kavart Davosban a jüan felértékelését kezdeményező javaslatával. Politikusok és közgazdászok egyaránt hevesen kritizálták a távolból üzenő, frissen kinevezett pénzügyminisztert, mondván: gazdasági öngyilkosságra buzdít azzal, hogy utat engedne a kínai fizetőeszköz erősödésének. A Morgan Stanley bankház ázsiai elnöke, Stephen Roach szakmai panelbeszélgetésen csak annyit jegyzett meg, hogy példátlan eset lenne, ha egy recesszió felé tartó ország szabad akaratából erősítené valutáját. Még rágondolni is maga a rettenet - tette hozzá megrökönyödve.
A hivatalát két napja elfoglaló Geithner a múlt héten már megpedzette, hogy Barack Obama elnök szerint Kína manipulálja a jüan árfolyamát, utalva ezzel arra, hogy az új amerikai vezetés az eddiginél határozottabban lép fel ilyen esetekben. A törvényhozásból többen is támogatják, hogy az Egyesült Államok gyakoroljon nyomást Kínára az árfolyampraktikák megelőzése érdekében, s büntesse meg azokat a kereskedőket, akik irreálisan alacsony árfolyamon üzletelnek partnereikkel. Kétségtelen, hogy Kína tavaly júliusban közbelépett, és megakadályozta a dollárhoz képest hirtelen, 21 százalékkal dráguló jüan további erősödését, féltve exportra termelő vállalatainak versenyképességét.
Az ázsiai ország kereskedelmi minisztériuma minden alapot nélkülöző vádaskodásnak nevezte, hogy Peking kénye-kedve - és saját érdekei - szerint manipulálná a kurzust. Szerintük most is Amerika protekcionista fellépéséről van szó. Lehet, hogy a keménykedés visszaüt, hiszen Kína az Egyesült Államok talán legnagyobb hitelezője, állampapírjainak egyik fő vásárlója.
Justin Lin, a Világbank vezető közgazdásza szerint a jüan erősödésének felgyorsulása veszélyeztetné a kínai gazdaság növekedését, ami amúgy is hétéves mélypontra süllyedt - írja a Bloomberg. Egybehangzó vélemények szerint a jüan körül fellángoló viták kiélezik a világ két gazdasági nagyhatalma közötti feszültséget, és aláássák a recesszió kezelésére kibontakozó, nemzetközi együttműködést.
A fenti pengeváltás is azokat igazolja, akik nem számítanak a politikusok látványos összeborulására Davosban. Ha nagy szövetségek nem is köttetnek, a szűk körű "taktikai értekezleteken" is sok minden eldőlhet. Vlagyimir Putyin orosz és Ven Csia-pao kínai kormányfő például arról tárgyalt, hogy miben is segíthetnék egymást a válság leküzdése érdekében. Szóvivője szerint Putyin egyértelműen az Egyesült Államokat hibáztatja a válság kirobbanásáért, mondván: a vírus Amerikában szabadult el, s megfertőzte a világot.
A bizalomhiány az üzleti életet is megmételyezte. A PricewaterhouseCoopers a davosi fórumra időzítette legújabb felmérését, melynek eredményei lehangozóak: a megkérdezett 1100 vállalatvezetőnek csupán a 21 százaléka hisz abban, hogy cége növelni tudja nyereségét a következő 12 hónapban. Egy éve még 50 százalékuk gondolta így. A válság lefolyása sem jellemezhető grafikusan egy V betűvel, azaz a gyors zuhanást követő gyors felemelkedéssel, sokkal inkább egy U betű alkalmas erre, amelynek alsó hajlata legalább két, de inkább három évet foglal el azt idősíkon.
Jó hírek is érkeztek Davosból. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a fejlett és feltörekvő országokban nem kell deflációs veszélyre számítani, s az év végére a bankrendszer megtisztulhat a koloncként hordozott, értékét veszített követelésállománytól, és ismét arra koncentrálhat, amihez ért: a kölcsönzéshez. Angel Gurria főtitkár a Reutersnek elmondta, hogy a bankok feltőkésítése és a befuccsolt követelések leválasztása jó úton halad, s a folyamat végén az egész szektort az átláthatóság és az ellenőrizhetőség jellemzi majd. A gazdasági szervezet legutóbbi, decemberi jelentése 0,3 százalékos GDP-csökkenést becsült erre az évre tagjainak, azaz a világ 30 leggazdagabb országának átlagában. Prognózisukat átírják - jelezte Gurria -, még lejjebb helyezve a lécet.
A bankrendszer megtisztítását, a bizalom helyreállítását és a hitelezési tevékenység normalizálását nevezte a legsürgetőbb feladatnak Barack Obama elnök tanácsadója Davosban. Laura Tyson szerint jó ötletnek tűnik a Washington által tervezett "rossz bank" létrehozása, ahová mindenki besöpörheti a szennyesét, és tiszta lappal folytathatja tovább. Úgy vélte, most az infláció helyett a defláció az, amelynek elkerülésére kell az erőket koncentrálni. A gazdasági tanácsadó cáfolta, hogy a 825 milliárd dolláros gazdaságélénkítő program és a 700 milliárdos bankmentő csomag finanszírozására kibocsátandó állampapírokkal a magánszféra elől szívnák el a pénzforrásokat. - Most a részvénypiac a padlón van, így érthető, ha a befektetők az állampapírokat keresik - magyarázta.
Soros megszedte magát a válságon
Soros György, magyar származású amerikai nagybefektető megígérte, hogy most már békén hagyja az angol fontot - egy ideig legalábbis -, azaz nem spekulál annak további elértéktelenedésére. - Előre láttam a font gyengülését, s az ennek megfelelő pozíciókat vettem fel, ám az 1,40 dollár/font árfolyamnál kiszálltam, nem kockáztattam tovább - magyarázta Soros a brit kormány múlt hétfőn bejelentett második bankmentő csomagjának mellékhatásaként kiváltott fontgyengülés kapcsán elért üzleti sikerét. A font 24 éves mélypontra süllyedt akkor a dollárhoz képest. Hogy Soros mennyit keresett a fonton, azt nem árulta el. Neve egyébként felettébb rosszul cseng Nagy-Britanniában, mivel 1992-ben egymilliárd fontot nyert a spekulációs üzleten, legyűrve a font értékállóságán ügyködő Bank of England ellenállását is.
Az üzletember továbbra is pesszimista a válság hosszát és elmélyülését illetően, ám elismerte, hogy ez egyben pénzkereseti lehetőséget is jelent számára. - Még ebben a felfordulásban is meg tudtam őrizni a vagyonomat, és megfelelő megtérülési mutatókat értem el. Azt hiszem, önmagában az elismerésre méltó, hogy a pozitív tartományban tudtam maradni - jegyezte meg Soros Davosban, az újságírók előtt. Bírálta a távozó Bush amerikai elnököt és környezetét amiatt, hogy a krízisre tétován reagáltak és rossz válaszokat adtak, s így most sokkal többet kell költeni a bankrendszer rendbetételére. Az Obama-kabinet sürgető feladatának nevezte a bankok feltőkésítését és az amerikai lakóingatlan-árverések számának mielőbbi csökkentését.
