Tánc a szakadék szélén
A napokban is több cég, köztük a székesfehérvári, erőátviteli rendszereket gyártó Denso Gyártó Magyarország Kft. jelentette be: rövid időn belül négynapos munkahét és ezzel együtt csökkentett fizetés bevezetését tervezi. A japán tulajdonú gépjárműipari beszállító a Toyota és a Ford partnere, de a Nissan és az Isuzu is jelentős vásárlója. A cég 4300 embert foglalkoztat. Indoklásuk szerint a megrendelések visszaesése miatt ez az utolsó lehetőség a leépítések elkerülésére. Az intézkedés mindenkire egységesen vonatkozna - a vezetőket is beleértve. Ehhez azonban az egyéni munkaszerződések közös megegyezéssel történő módosítására van szükség, amiről már tárgyalnak.
A munkaadó és a munkavállaló megállapodása előírhat a napi nyolc, azaz a heti negyven óránál rövidebb teljes munkaidőt is. Ha azonban a rövidített munkaidőt a kollektív szerződés módosításával vezetik be, az nem járhat automatikusan a bér arányos csökkentésével, hiszen ahhoz a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezésére, az egyéni munkaszerződés módosítására van szükség.
A munka törvénykönyve szerint gazdaságilag indokolt esetben a munkaadó átmenetileg foglalkoztathatja az alkalmazottat a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben is, azonban a személyi alapbért a kiesett időszakra is ki kell fizetnie. A kollektív szerződés rendelkezhet alacsonyabb díjazásról, de a munkaszerződésben foglaltnál rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatásra csak átmeneti jelleggel kerülhet sor.
A Graboplast kecskeméti kirendeltségén már tavaly az utolsó hónapokban is csak négy napot dolgoztak az alkalmazottak, és a Rába Járműipari Holdingnál, valamint a General Motors Powertrain-Magyarország Kft.-nél is rövidebb a hét. A szentgotthárdi gyárban működő szakszervezettel megkötött megállapodás alapján 2009 második hetétől lehetőség van a csökkentett munkaidő bevezetésére. Légrádi Edit szóvivő lapunknak elmondta: a felek egyetértettek abban, hogy az emberek megtartása a legfontosabb, hiszen arra is gondolni kell, ha javul a piaci helyzet, legyen elég szakképzett ember az üzemben, ahol jelenleg a 39 kölcsönzött munkással együtt 680-an dolgoznak. A szentgotthárdi dolgozók a megállapodás értelmében a munkaidő-csökkentés miatt kiesett időre a bruttó alapbér ötven százalékát kapják, s a munkaidőnek a naptári negyedévre számolva el kell érnie a heti 32 órát.
Hét eleji híradások szerint a Videoton kaposvári üzeméből februárban csaknem száz embert menesztenek, és szintén fontolgatják a négynapos munkahét bevezetését. A General Electric (GE) Consumer & Industrial fényforrás üzletágának magyarországi gyárai két hétre leállnak a jövő hónapban, és ők is mérlegelik a négynapos munkahét átmeneti bevezetésének lehetőségét. Erről még folynak a tárgyalások a munkavállalói érdekképviseletekkel - erősítette meg Windisch Erika, a GE üzletágának európai kommunikációs és PR igazgatója.
Világszerte egyre több vállalat kényszerül hasonló lépésre, de ez a megoldás csak ideig-óráig ad haladékot - főként az erősebb cégeknek. Ha a gazdasági krízis évekig elhúzódik, még a legstabilabb pénzügyi helyzettel rendelkező vállalatok sem rendezkednek be erre.
- A tapasztalatok szerint általában sikerül megegyeznie a munkáltatónak az alkalmazottakkal. Ez főként vidéken jellemző, ahol kevesebb az álláslehetőség - mondta lapunknak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. Hozzátette: a vállalatoknál érdemes megvizsgálni, vannak-e olyanok - például kisgyermekes nők -, akik önként is szívesen dolgoznának a hagyományostól eltérő munkarendben.
- A foglalkoztatási döntéseket nehezítik a szabályozás hiányosságai - mondta Hetényi Márk, a Flextronics pénzügyi igazgatója a minap, a Joint Venture Szövetség által szervezett beszélgetésen, ahol arról volt szó, miként reagálhatnak a cégek a válságra. A Flextronics még nem jelentett be létszámleépítést, és ha lehet, el is kerülné - cáfolta az igazgató a korábban megjelent sajtóértesüléseket. Az elektronikai alkatrészeket gyártó cég 7-8 ezer állandó munkatárssal és további háromezer bérelt munkavállalóval működik négy telephelyen, Budapesten, Sárváron, Tabon és Zalaegerszegen.
A főként szórakoztató-elektronikai készülékekhez és autókhoz gyártott alkatrészek piaca erősen szűkült. Azt tartanák jó megoldásnak, ha nem kellene elbocsátaniuk, hanem a rendelések alakulásához igazodó, csökkentett munkaidőben foglalkoztathatnák dolgozóikat. Csakhogy a pénzügyi igazgató szerint ez egyelőre számos kérdést vet fel, és a munkavállalók nem tudnak támogatást kérni a kieső időre járó jövedelmük pótlásához. - Ugyanakkor a munkaügyi tárca által kiírt, az állások megmentését szolgáló pályázatokon hátrányba kerülnek azok a cégek, amelyekre két éven belül munkaügyi bírságot vetettek ki. Holott lehetséges, hogy a korábbi vétség nincs arányban azzal a kárral, amit az elbocsátások okoznának - állítja Hetényi Márk.
Már lehet pályázni az állásokat megőrző támogatásra
A munkaügyi tárca kezdeményezésére az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) idén mintegy hatmilliárd forint keretösszeggel pályázatokat írt ki a gazdasági visszaesés hatásainak mérséklésére. A pályázatok január 23-tól november 5-ig folyamatosan benyújthatók. Annak érdekében, hogy minél kevesebb álláshelyet szüntessenek meg, a cégek vissza nem térítendő bértámogatást vehetnek igénybe. Ennek összege az alkalmazottak számától függően a leépítési szándékkal érintettek bére és a munkaadó által ténylegesen kifizetett járulékok 25-75 százaléka lehet, legalább három, legfejlebb tizenkét hónapra, ha a cég vállalja: a támogatás ideje alatt nem bocsátja el azokat, akik után a támogatást megkapta. Azok a munkaadók pályázhatnak, amelyek piacelemzéssel alátámasztják, hogy a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nem tudják megtartani foglalkoztatási kapacitásukat, és a leépítési szándékukat az illetékes munkaügyi központhoz a pályázat benyújtása előtt, de legkorábban tavaly október elsején bejelentették, ám az erről szóló értesítést a munkavállalók még nem kapták meg. Amennyiben a korábbinál rövidebb munkaidőben folyik a foglalkoztatás, és a ténylegesen munkával töltött idő mértéke negyedéves átlagban eléri a törvényben meghatározott érték felét, de a teljes munkaidőnél kevesebb, a foglalkoztató forrást igényelhet arra is, hogy a kollégákat legfeljebb egyéves képzésbe vonja. A szintén vissza nem térítendő támogatás összege a költségek nyolcvan százaléka, államilag elismert szakképesítés, jogosítvány megszerzéséhez, vagy akár magasabb munkakör betöltéséhez szükséges kurzus elvégzéséhez. A támogatási szerződés megkötése után előleg is igényelhető, ez elérheti a teljes összeg negyedét, de maximum 20 millió forint lehet. A részletek az OFA honlapján, a www.ofa.hu címen olvashatók. A központi munkahelymegőrző támogatási program keretében csoportos létszámleépítések előzhetők meg a nagyfoglalkoztatóknál. A munkaügyi tárca becslése szerint a 700 millió forint keretösszeg segítségével 1700-2000 munkahely megszűnését lehet megakadályozni. Ami pedig a munkaügyi bírság sújtotta cégeket illeti: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a napokban az egyik napilapnak adott interjúban elmondta: folynak egyeztetések e szabály esetleges átmeneti feloldásáról.
