Kiizzadták a Bige-birodalom megmentését
Akár a jövő héten újraindíthatja ősz óta álló termelését a péti Nitrogénművek Zrt. Hétfőn ugyanis minden érintett aláírta a Magyar Fejlesztési Bank tízmilliárd forintos hitelszerződését, amely megteremti a műtrágyagyártás feltételét - erről Gráf József nyilatkozott tegnap munkatársunknak. Az agrárminiszter a múlt héten azt mondta, hogy a Nitrogénművek vezetői garantálták neki a szerződés aláírását, és azt, hogy ennek nyomán áprilisig le tudják gyártani a magyar agrárium által igényelt 400-500 ezer tonna műtrágyát, vagyis nem lesz hiány, amit importtal kellene enyhíteni. Pénteken végül nem sikerült megegyezni a feleknek, hétfőn azonban már igen.
Információink szerint ehhez az is kellett, hogy módosították a Nitrogénművek megmentését lehetővé tevő kormányhatározatot. Eredetileg a mentőhitelnek és az ehhez, valamint a korábbi MFB-kölcsönhöz adott kormánygaranciának az volt a feltétele, hogy a Nitrogénművek tulajdonosai (lényegében Bige László nagyvállalkozó) a részvények 76 százalékát letétbe helyezik. Ezen felül pedig opciós szerződést kötnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel arról, hogy a hitel nem fizetése esetén az állami vagyont kezelő szervezet egy forintért megveheti a részvénypakettet. Ezt a feltételt azonban Bige nem tudta/akarta teljesíteni, ugyanis a Nitrogénművek részvényeinek 50 százalékát egy perben magának követeli tőle Rozsnyói György is, és ebben az eljárásban a bíróság a vitatott részvénycsomag zárolásáról határozott. Így az állami segítség eredeti feltételének Bige nem tudott volna eleget tenni, illetve csak úgy, hogy a 76 százalék egy részére máris rátette volna a kezét a végrehajtó. Ezért aztán ezt a passzust törölték a kormányhatározatban, amelyben most már csak annyi szerepel: az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek (Veres János pénzügyminiszternek) kell gondoskodnia a megfelelő garancia érvényesítéséről az állami kezességvállaláshoz.
Információink szerint a végül aláírt szerződés alapján Bige azt vállalja, hogy a részvények ötven százalékát letétbe helyezi, a fennmaradó 26-ot pedig akkor, ha annak birtokába kerül. Magyarul ez utóbbi csomag csak akkor kerülhet letétbe, ha a bíróság Bigének ítéli, és a zárlatot feloldja.
A hitel Nitrogénművekhez kerüléséig ugyan még szükség van némi jogi procedúrára, de most már lényegében készpénznek veheti a műtrágyagyár a tízmilliárd forintot. Úgy tudjuk, hogy ebből végképp ki kellene fizetnie az OTP Bankot is, amelynek a jelzáloga ott szerepel a cég vagyontárgyain. Az MFB ugyanis mindenképp azt szeretné, ha az ő jelzáloga első helyen lehetne a hitel fedezetét jelentő ingatlanokon és berendezéseken. A mentőhitelt nyújtó MFB-nek jelenleg 14-15 milliárd forintos hitele van a Nitrogénművekben. Ez 2014-ben jár le, és a társaság mindeddig az előírt ütemezésben törlesztett. A kölcsönre biztosítékot a gyár eszközei nyújtanak, amelyeken az MFB jelzáloga már most is szerepel.
A Nitrogénművek históriája azonban aligha jut nyugvópontra az állami hitel megszerzésével és a gyártás újraindításával. A múlt év végén bejelentést kapott a Gazdasági Versenyhivatal a Nitrogénművek árképzéssel összefüggésben, ám még nem született döntés arról, indít-e versenyfelügyeleti eljárást a hivatal a cég ellen - erősítette a Hírextra információját lapunk érdeklődésére Mihálovits András. A GVH szóvivője arról egyelőre nem nyilatkozhatott, hogy ki kezdeményezett eljárást a monopolhelyzetben lévő műtrágyagyárral szemben (úgy tudjuk, a Magosz volt az).
Egyelőre áll az a nyomozás is, amelyet a magát a péti gyár 50 százalékának tulajdonosának valló Rozsnyói György feljelentése nyomán rendelt el a számvitel rendjének megsértésének gyanújával a vámőrség közép-magyarországi nyomozó hivatala. Miként arról korábban lapunk is beszámolt, a Nitrogénművek könyvvizsgáló által hitelesített mérlegében feltüntetett ötmilliárd 341 milliós nyereséggel szemben, ami után Bige 1,4 milliárd forint osztalékról döntött magának (bár állítólag ezt az összeget azóta sem vette fel), valójában hatmilliárd 429 milliós mínusszal zárta az évet. A tetemes, 11 milliárd 770 milliós különbség különböző határidős devizaügyletek elszámolandó árfolyamveszteségéből és a képzendő céltartalékokból alakult ki.
Rozsnyói szerint a könyvvizsgáló figyelmeztetése ellenére változatlan formában (a könyvvizsgáló által kifogásolt könyvelési hibákkal, az indokoltnak tartott javítások, pontosítások, kiegészítések végrehajtása nélkül) elfogadott mérleg alkalmas a cég tulajdonosainak és hitelezőinek a megtévesztésére, ami felveti a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének, valamint az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása bűntette elkövetésének gyanúját is.
A vámnyomozók és az ügyészség az eddig beszerzett iratok és a már lezajlott tanúkihallgatások alapján információink szerint most azt vizsgálja, valóban "csak" a számvitel rendjének megsértésének gyanúja vetődik-e fel az ügyben (ez esetben a vámnyomozóknál marad az ügy), avagy sokmilliárdos csalás gyanúja is felvetődik (akkor visszakerülhet az ügy a rendőrségre).
Rozsnyói - aki eredetileg a rendőrségen tett feljelentést - a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál "feljelentette" a Nitrogénművek 2007 mérlegét elkészítő könyvvizsgálót is. A kamara szerint azonban ő nem hibázott, sem törvénysértést, sem etikai vétséget nem követett el. A könyvvizsgáló még 2008. január 19-én elkészítette a cég mérlegét, amit a közgyűlés május 30-án fogadott el. E két időpont között a Nitrogénművek pénzével végrehajtott határidős ügyletek egy része a bankok egyoldalú elállásával lezárult, és ezzel tetemes (közel 12 milliárdos) veszteség keletkezett. A kamara által lefolytatott vizsgálat szerint a könyvvizsgáló erre felhívta a tulajdonosok figyelmét, ám ők az írásban is megtett észrevételét nem vették figyelembe.
Bige László és Rozsnyói György perében a bíróság decemberben elrendelte a Nitrogénművek-részvények 50 százalékának zárlatát, s végrehajtót küldött Bigéhez az értékpapírokért. Bige László eddig nem adta át a bíróságnak a részvényeket. Úgy tudjuk, hogy Bige László jogi képviselője most már azt jelezte a végrehajtónak, hogy egy-két napon belül átadja a papírokat.
