Közel 8900 milliárd forint adót szedett be tavaly az APEH, ez 636 milliárd forinttal több a 2007-es bevételeknél. A legnagyobb tételt, mintegy 3200 milliárd forintot, a társadalombiztosítási alapokhoz kerülő járulékbevételek jelentik. A társaságinyereségadó-bevételek több mint 10 százalékkal maradtak el a tervezettől. Az illetékekből viszont 15 százalékkal több folyt be, mint 2007-ben.

Több adóellenőr jóval több revíziót is indított: tavaly jelentősen emelkedett az APEH ellenőrök száma, nagyrészt ennek köszönhetően közel 30 százalékkal több ellenőrzésbe kezdtek bele, mint 2007-ben. Ugyanakkor a meghiúsult ellenőrzések száma is megugrott, nagyjából a háromszorosára. Ez akkor fordul elő, ha a revizor nem találja az adózót. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól átvett egészségbiztosítási jogviszony ellenőrzésekor ez igen gyakori volt. Az ellenőrzött 55 ezer magánszemélyből 23 ezernél nem sikerült elvégezni a vizsgálatot, jellemzően azért, mert külföldön volt az illető. Másik 21 ezer embernél sikerült rendezni a jogviszonyt.

Jelentősen nőtt a megállapított adókülönbözet (az a pénz, amit az adózó nem fizetett be) és az erre rakódó büntetések mértéke is. A jogerőssé vált adókülönbözet 387 milliárd forint lett (100 milliárddal több, mint egy évvel ezelőtt), s ezt 274 milliárd forint bírsággal fejelte meg az APEH. Az már más kérdés, hogy mindebből mennyi folyik be valóságosan. Sok cég ugyanis nem tud vagy nem akar fizetni. Az erre vonatkozó adatokat nem gyűjti külön az adóhatóság. Annyit lehet tudni, hogy a nemfizetők köre jelentősen bővült tavaly is, egyre több ugyanis a nem működő, többnyire felszámolás alatt álló vállalkozás által felhalmozott hátralék. Míg 2007-ben 778 milliárd forinttal tartoztak az államnak ezek az adózók, tavaly már 1057 milliárdosra nőtt ez a valószínűleg soha be nem hajtható tartozás. A működő adózók hátraléka nem ugrott meg ilyen mértékben (575 milliárd forint), a kettő együtt viszont már több, mint amennyi pénzt 2008-ban az egészségügyre költött az ország.

Ez a tendencia a végrehajtások számában is látható: tavaly összesen 1714 milliárd forint beszedéséért indítottak végrehajtást, míg 2007-ben 1165 milliárd volt ez az összeg. (Egy tartozásra esetenként több vagy többféle eljárás is indulhat, ebben a számban akkor az többször szerepel.) Gyakorlatilag harmadával több volt az inkasszó révén beszedni remélt összeg (1611 milliárd forint), és nőtt a jövedelemletiltások, ingatlanfoglalások mértéke is, az ingóságokra ugyanakkor kevésbé mozdult rá az APEH. Mindehhez képest csekély összeget könyvelhettek el a végrehajtók bevételként: ez tavaly nem érte el a 300 milliárd forintot.