Az uniós pénzhez is uniós pénzre van szükségünk
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 440 millió eurós hitelkeretet biztosít Magyarországnak a gazdasági versenyképesség javítását szolgáló uniós programok megvalósításához. A kölcsön az Új Magyarország fejlesztési terv gazdaságfejlesztési operatív programjának nemzeti hozzájárulásához nyújthat fedezetet, magyarul hazai költségvetési forrásokat vált ki. A megállapodásról szóló szerződést Veres János pénzügyminiszter és Philippe Maystadt, az EIB elnöke tegnap írta alá.
Philippe Maystadt elmondta: az EIB stratégiája, hogy elsősorban olyan országokat támogat, amelyek az átlagosnál jobban megszenvedik a gazdasági válság hatásait. Ezt bizonyítja az is, hogy az EIB 2009-ben ötmilliárd eurót irányzott elő, hogy kelet-közép-európai országok bankjainak nyújtson hitelt, amelyet azok kihelyezhetnek a gazdaságokba.
A konkrét megállapodást illetően az elnök kifejtette: az unió bankjának hat célkitűzése van, amelyeket a források kihelyezésénél figyelembe kell vennie. A magyar szerződés ebből háromnak is eleget tesz. Az egyik, hogy az EIB kiemelten támogatja a kutatás-fejlesztést, a másik szerint a forrásoknak végeredményben a kis- és középvállalkozói szektort kell segíteniük, illetve elsősorban olyan országokat lehet támogatni, amelyek különösen nehéz gazdasági helyzetbe kerültek. Nem mellékesen - tette hozzá - a hitelkeret tipikus példája annak, hogyan lehet az uniós támogatások felhasználását meggyorsítani ugyancsak közösségi forrásokkal.
- A hitel az EIB fokozottabb szerepvállalását jelzi Magyarországon - mondta Veres János. A 25 éves futamidejű kölcsön kamatát a lehíváskor kell fizetni. Hozzátette: a szándék az, hogy már idén lehív Magyarország a pénzből. A szerződés szerint 2009-ben 132 millió euró használható fel belőle. Utoljára 2013-ban lehetséges költeni a hitelkeretből.
Magyarország az EIB-től 1991 óta több mint 8,9 milliárd euró összegű kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt kapott. A beruházások elsősorban környezetvédelmi, közlekedésfejlesztési beruházásokra, az ipar, az energetika, a telekommunikáció és az oktatás területére irányultak.
Előlegfizetésre kell a kölcsön
Nagyon jól jön az EIB pénze a kormánynak, már csak azért is, mert az uniós pályázatoknál az eddigi 25 százalékról 40 százalékra emelte és mindenkire kiterjesztette az előlegfizetést. Amikor tehát egy pályázó uniós támogatást nyer, lehetősége van arra, hogy az összeg egy részét még az előtt elkérje, hogy a fejlesztésről számlát nyújtott volna be. Ezt a központi költségvetésből biztosítja a kormány, az EU ugyanis kizárólag utófinanszíroz, azaz csak akkor ad pénzt, ha a beruházás egy része már elkészült, és a pályázó a költségeit igazoló számlát benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, majd Magyarország és az EU között is megtörtént az időszakos elszámolás. Tekintettel a gazdasági válságra és a hitelszűkére, minden bizonnyal tömegesen élnek majd a lehetőséggel a vállalkozások. A prognózisok szerint márciusig 100 milliárd forint előleget vehetnek fel a nyertes pályázók. Az EIB-kölcsönből ebben az évben 132 millió eurót lehet elkölteni, azaz nagyjából 37 milliárd forintot. A kölcsönből történő előlegfizetésnek azonban van egy árnyoldala is. Előfordulhat - különösen a mai rendkívüli időkben -, hogy a pályázó nem tudja befejezni a megkezdett fejlesztését. Ebben az esetben vissza kell fizetnie a teljes támogatási összeget kamatokkal együtt. Amennyiben történetesen csődbe is megy a cég, a kormányra - az adófizetőkre - hárul ez a teher, amellett hogy egyszer már fizetett kamatot az igénybe vett előlegért is az EIB-nek.
