Ha túl aktívvá válik az Európai Központi Bank (EKB) a pénzteremtésben, csak növeli a zavart Európában - mondta a Financial Timesnak adott interjúban Yves Mersch, a luxemburgi jegybank elnöke, aki egyben a kormányzótanács tagja is. A szakértő elzárkózott attól, hogy az EKB állampapírokat kezdjen vásárolni nagy menynyiségben, mert nehéz eldönteni, mely országét vehetné meg jó szívvel, s melyekét csak vonakodva. Kitágult ugyanis a rés a legjobb német kötvények hozama és a többi eurózónatag által kibocsátott papíroké között, mert a piac aggódik, hogy a gazdaságélénkítés nyomán hatalmas költségvetési hiányok keletkeznek. Ám a kérdésre, hogy csődöt jelenthet-e valamely övezeti tagállam, vagy kiléphet-e az eurózónából, Mersch azt válaszolta, ez az euroszkeptikusok legszebb vágyálma, de nem fog valóra válni. A luxemburgi jegybankelnök nem mutatott lelkesedést az iránt sem, hogy az EKB megvásárolja a kereskedelmi bankoknál lévő egyéb értékpapírokat, mert e tekintetben már léptek a központi bankok, hogy így javítsák a piacok likviditását. A Financial Times emlékeztet rá, hogy az EKB korántsem folytatott olyan drasztikus kamatcsökkentési politikát, mint az amerikai vagy az angol jegybank.

A befolyásos brit lap vezércikkében viszont ellentmond Merschnek, amikor azt sürgeti, hogy az Európai Unió és az EKB igenis készüljön fel a kelet-európai országok megsegítésére. A Financial Times ugyan csak januárra jutott el oda, hogy valóban megértse, amiről néhány új tagországbeli szakember már október óta beszél: bizony, a nyugat-európai bankmentő akciók következtében a kelet-európai bankrendszert tulajdonló néhány pénzintézet tőkét vont ki a térségből, s ezzel fokozta a nehézségeket. Az új tagállamok s néhány nem uniós állam a felzárkózás finanszírozására adósodott el, a háztartások is devizahiteleket vettek fel, s most csökkenő reálbérek mellett kellene vállalniuk az elértéktelenedő valuták miatt növekvő törlesztéseket. A lap tehát azt javasolja, hogy az EKB lépjen ki az eurózónából, amikor likviditást bővít, felügyeleti lépéseit egyeztesse a kelet-európai országokkal, s jelezze előre a térség központi bankjainak minden egyes lépését.

A múlt héten kilenc nagy európai bank nevében az osztrák Raiffeisen fordult az Európai Unióhoz, amelynek bizottsága azt válaszolta, hogy az eddigi élénkítési, versenyügyi döntései megfelelnek a helyzetnek, s ott van még a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) is, amelyek szintén erőteljesebben jelennek meg Kelet-Európában. A Financial Times írása azt sugallja, a felelet nem volt éppen kielégítő, de ez nem meglepő annak fényében, hogy októberben Brüsszelben még tudomást sem vettek a problémáról.

A késlekedés és a kilenc bank fellépése késztette az EBRD elnökét, Thomas Mirow-t is arra, hogy részletesen kifejtse véleményét, aggódva a kelet-európai reformok sorsa miatt a jelenlegi globális válság közepette. Hangsúlyozza: a térség kormányainak nincs elegendő forrása bankmentő akciók végrehajtására. A nyugat-európai intézkedéseknek figyelembe kell tehát venniük a kelet-európai leánybankok helyzetét is, azaz a határon átnyúló tevékenységre tekintettel kell lenni. Máskülönben Mirow szerint ördögi kör alakul ki, amelyből nem tudnak kitörni Európa gyengülő egészségű bankjai és vállalatai.