Végjáték a műtrágyagyár megmentésében
Hitelhez jut, így akár egy héten belül újraindíthatja a termelését a péti Nitrogénművek Zrt. - nyilatkozta tudósítónknak tegnap délután egy siófoki szakmai konferencián Gráf József. Az agrárminiszter elmondása szerint péntek reggel arról tájékoztatta a Nitrogénművek vezetése és a gazdasági tárca, hogy aláírják a hitelszerződést, így a péti gyár akár már a jövő héten megkezdheti a termelést.
Magyarország egyetlen műtrágyagyárának, amely ráadásul az egyik legmodernebb Európában, termelnie kell, el kell látnia a magyar mezőgazdaságot, nem állhat a termelése a tulajdonosok közt dúló vita miatt - állította Gráf József. Szerinte a Nitrogénművek vezetői pénteken garantálták neki, hogy áprilisig le tudják gyártani a magyar agrárium által igényelt 400-500 ezer tonnányi műtrágyát, vagyis nem lesz hiány, amit importtal kellene enyhíteni. A miniszter azt hangsúlyozta: a termelés feltételeinek megteremtéséhez szükséges 10 milliárd forintos hitelhez a Nitrogénművek szigorú feltételekkel jut hozzá. A feltételek nem teljesítése esetén a százmilliárdos üzem egy forintért kerül a magyar állam tulajdonába.
A hitelalku körülményeit ismerő informátorunktól úgy értesültünk, hogy késő délutánig nem írták alá a hitelhez szükséges megállapodást. Illetve csak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szignója szerepel az okiraton. A Nitrogénművektől azonban nem egyszerűen egy aláírás hiányzik, hiszen ehhez vállalni, illetve először teljesíteni kellene a szerződésben leírt szigorú feltételeket.
Az összesen 24 milliárdra tehető állami forrásról hetek óta tart a huzavona. A fő kérdés az: miképpen helyezhető letétbe a kormány számára biztosítékként a műtrágyacég részvényeinek 76 százaléka. A bíróság ugyanis egy jogvitából fakadóan elrendelte a részvények 50 százalékának zár alá helyezését, de eddig ez még a végrehajtónak sem sikerült. A Nitrogénművek főtulajdonosától, Bige László nagyvállalkozótól függ a helyzet megoldása.
A mostani mentőhitelt nyújtó MFB-nél úgy tájékoztattak: az állami banknak jelenleg 56 millió eurós (14-15 milliárd forintos) hitele van a cégben. Ez 2014-ben jár le, és a társaság mindeddig az előírt ütemezésben törlesztett. A kölcsönre biztosítékot a gyár eszközei nyújtanak, amelyeken az MFB jelzáloga is szerepel. Az MFB közlése szerint a kormányhatározat szerinti 10 milliárd forintos póthitelt saját belső forrásaikból adják. A cég vagyonán azonban nemcsak az MFB, hanem az OTP Bank jelzáloga is ott van. A Nitrogénművek nehézségeit éppen az okozta, hogy az addigi fő hitelezője, az OTP elzárta a pénzcsapot. A bank még nem szabadította fel a cég vagyonára bejegyzett jelzálogát, bár a Nitrogénművek azt állítja: visszafizette a kölcsönt. Így azonban nemcsak az kérdéses, valójában mennyi részvény sikerül letenni az állami mentőöv biztosítékaként anélkül, hogy azt a végrehajtó lefoglalná, hanem az is, mekkora jelzálogösszeget bírnak még el a társaság vagyonelemei.
Ráadásként még ott van a Bige László főtulajdonos és Rozsnyói György vállalkozó közötti per, amelyben utóbbi egy korábbi szerződésre hivatkozva peres úton próbálja a cég 50 százalékát megszerezni - e perben döntött úgy a bíróság, hogy a vitatott tulajdonú értékpapírokat bírósági letétbe kell helyezni. Rozsnyói lapunknak azt állítja: ha tulajdonos lehetne, bankoktól megkapná a további működéshez szükséges hitelt. A Nitrogénművek működtetését nemcsak ő, hanem a műtrágyagyár korábbi gázszállítója, az Emfesz Kft. is hajlandó lenne átvenni. Az ukrán hátterű cég azt állítja, hogy állami segítség nélkül is beindítaná a termelést.
