Részben drámai, fekete színekkel festett képet tárt a világ elé önmagáról az Európai Unió a kutatás-fejlesztésben elfoglalt helyét illetően, ám rózsaszín árnyalatokat is belevitt az innovációs helyzetet bemutató folyamatábrába. Ebben a közegben Magyarország az unión belül is a felzárkózó országok közé tartozik. Két nagy jelentést tett közzé tegnap a bizottság, a huszonhetek számára sürgősen megszívlelendő tanulságokkal, igyekezvén ráébreszteni a tagországokat, hogy gazdasági válság idején különösen fontos a kutatás-fejlesztési és innovációs költés fenntartása, esetleges növelése.

A K+F-ről szóló tanulmány szerint a kutatás, a technológia és a szabadalmak világa sokpólusúvá válik. A kutatók nyolcvan százaléka nem az EU-ban dolgozik, a nemzeti össztermékekből (GDP) K+F-re költött pénznek a hetvenöt százalékát szintén az unión kívül fektetik be, s a szabadalmak hetven százalékát megint csak nem a huszonhetek térségében jegyzik be. A globális kutatás-fejlesztési kiadásokon belül az EU részesedése 7,6 százalékkal csökkent az utóbbi hat évben, míg a szabadalmakat illetően jelenléte 14,2 százalékkal esett vissza. Az elemzés szerzői ugyanakkor rámutatnak, hogy a 2000-2001-es gazdasági visszaesés idején az amerikai kormány pótolta a cégek ódzkodása miatt kiesett pénzeket az amerikai K+F programokban. Ez megfontolandó az EU számára is.

Közepes érdemjegyet ad az uniónak Potocnik biztos, aki emlékeztet rá, 2000-ben a liszszaboni stratégia azt tűzte ki célul, hogy 2010-ig az EU a GDP három százalékára emeli a kutatás-fejlesztési kiadásokat, ám most 1,84 százaléknál tart, szemben az ezredfordulón mért 1,86 százalékkal. S ez jóval kisebb arány, mint az Egyesült Államoké, Japáné, vagy Dél-Koreáé. Annak ellenére, hogy 2000 és 2006 között 14 százalékkal növekedtek a kiadások, igaz, ugyanebben az időszakban Kínában ötven százalékkal, az USA-ban viszont csak tízzel.

A kiadások növekedési ütemét jó néhány ország, elsősorban új tagállam meghaladta. A három balti állam, Magyarország, vagy Románia például hatvan százalék feletti értékkel emelte a kiadást, de hazánk így is csak egy százalékot fordított 2006-ban K+F-re a nemzeti össztermékből, s ez jóval az uniós átlag alatti teljesítmény. Az EU mezőnyéből Svédország, Dánia, Finnország, Ausztria és Németország tűnik ki.

A másik elemzés a 2008-as innovációs folyamatokat öszszegzi: figyelembe veszi a munkaerő képzettségi szintjét, a vállalati és kormányzati pénzeket, a befektetéseket. Vizsgálja azt a képességet, hogy a cégek és az országok képesek-e átvenni a fejlett technológiát, azt másolni, vagy megújulni önálló kutatás-fejlesztési tevékenység nélkül. E tekintetben az EU felzárkózni látszik az Egyesült Államokhoz és Japánhoz. Magyarország innovációs indexe jóval átlag alatti, de átlag feletti ütemben zárkózik fel.