A csapatot a Raiffeisen vezeti, amelyhez csatlakozott az Unicredit, az Intesa Sanpaolo, az Erste, a Société Générale, a KBC, a Bayern Landesbank, a svéd Swedbank és a görög EFG Eurobank. Az ötletadó osztrák pénzintézet nevében Herbert Stepic mondta el a befolyásos brit lapnak, hogy az unióval szomszédos térséget, ahol e bankok igen tevékenyek, nem hagyhatja magára az EU, a beavatkozás sokkal kevesebbe kerülne, mint a nyugat-európai bankok immár második körös mentése.

A múlt év őszén, a pénzügyi válság kirobbanásakor Magyarországnak is súlyos problémákat okozott, hogy az anyabankok szigorították leányaik finanszírozását, s a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz és az EU-hoz fordult. Nemrégiben Lettország számára is mentőkötelet dobtak a nemzetközi intézmények, míg Lengyelország az EKB-val kötött likviditási megállapodást.

A bizottsági szóvivő szerint az uniós bankmentő tervek figyelembe veszik a versenyszabályokat, s kiterjednek a pénzintézeti csoportokra, tehát a leánycégekre is. A gazdaságélénkítési program keretében az Európai Beruházási Bank (EIB) nyújt hitelt a kisvállalkozásoknak, a londoni EBRD az új tagállamoknak. A balkáni országok számára az EIB és az EBRD befektetést elősegítő tervet dolgoz ki, a bizottság pedig a tagjelölt államok számára készít válságcsomagot. - Ezen túlmenően - tette hozzá Torres - a bizottság nagy figyelemmel követi az eseményeket, s reméli, hogy eddigi intézkedéseinek az eredményei hamarosan megmutatkoznak.