Az április elsején hatályba lépő, módosított közbeszerzési törvény az eddiginél lényegesen nagyobb nyilvánosságot biztosít a közpénzek felhasználására kiírt pályázatoknak s azok elbírálásának. Egyszerűbbek, átláthatóbbak, gyorsabbak lesznek az új szabályozás hatására a közbeszerzési eljárások. A jogszabály alkotói remélik, a jövőben csökken a kartellezés és a korrupció veszélye.

A jelenlegi három helyett a jövőben csak kétféle (egyszerű és közösségi) eljárás keretében bonyolítják a kiírók közbeszerzési eljárásaikat. A közbeszerzések minden jelentős mozzanatát mindenki számára hozzáférhetővé kell majd tenni az interneten, a pályázat kiírásától, a nyertes ajánlaton és a szerződésen át egészen az esetleges jogorvoslati eljárások dokumentációjáig. Közzé kell tenni továbbá mindazokat a nem közbeszerzési szerződéseket is, amelyeket a kiíró a közbeszerzést követő öt éven belül a korábbi közbeszerzési eljárás nyertesével vagy a nyertes cégben többségi befolyással rendelkező társasággal kötött.

Egyelőre nem lehet tudni, milyen következményei lesznek, ha valaki nem tesz eleget maradéktalanul a nyilvános eljárás követelményének. Furcsa a szabályozás a tekintetben is, hogy mikor köthet szerződést a kiíró a nyertessel. A módosított törvény kimondja: "jogellenes közbeszerzést követően nem lehet szerződést kötni". Előírja, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárást valamelyik érintett megtámadja, a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéséig a kiíró nem szerződhet a nyertessel. Azonban ha a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésével szemben valaki jogorvoslatot kér, a bírósági eljárás alatt - ami akár hónapkig, évekig is eltarthat - a kiíró már szabadon dönthet, hogy szerződik-e a nyertessel, vagy vár a per végéig.

A törvény "határozottan" kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás kiírójának jeleznie kell a Gazdasági Versenyhivatalnak, ha kartellt gyanít. Még az sem előírás, hogy a kartellgyanút bizonyítékokkal kell alátámasztania. Igaz, az sem egyértelmű, mi történik akkor, ha a kiíró "nem fog gyanút", ha utóbb lelepleződik a kartellezés, de akinek törvényi kötelezettsége lett volna, semmi gyanúsat nem látott, és (ezért) nem is értesítette a versenyhivatalt.

Kirívóan magas, illetve alacsony ár esetén a jövőben a törvény kötelezi a kiírókat, hogy kérjenek hivatalos indoklást a pályázóktól a jelentős árkülönbség okára. Egyetlen pályázó sem nyerhet közbeszerzési eljárást, ha indoklása alapján látszik, hogy az általa ajánlott ár nem fedezi a szerződés teljesítéséhez kötött béreket és közterheket.

Eszerint az új törvény véget vet majd a minisztériumok, állami intézmények eddigi gyakorlatának, amikor is a vagyonvédelmi szolgáltatásokért jellemzően fele annyit fizetnek, mint amennyiből egy vagyonőr adóval és járulékokkal terhelt munkabére és a cég szerény nyeresége kigazdálkodható lenne.