Igazságos a vonalhúzás

Sikeresnek és a világon egyedülállónak találták a University of Glasgow és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikusai a szakmai berkekben "vonalhúzó" algoritmusnak nevezett felvételi számítást, amely speciális változata egy - amerikai matematikusok (Gale és Shapley) által - 1962-ben publikált módszernek. Ezt eredetileg orvosgyakornoki pozíciók kiosztására vezették be az Egyesült Államokban.

Az 1985 óta működő, 2007-ben megújított felsőoktatási felvételi program a következőképpen működik: a leendő hallgató beadja a jelentkezését az első helyre, majd az intézmények keretszámuknak megfelelő jelentkezőt fölvesznek a legjobbak közül, a többieket visszautasítják. Ezután minden visszautasított diák jelentkezése átkerül a listáján szereplő második iskolába, és ismét minden intézmény visszautasítja a keretbe már nem férő, gyengébb jelentkezőket. Ez így megy addig, amíg be nem telik a létszám. Mindehhez szükség van a központi programra.

Az algoritmus sokkal összetettebb annál, amit Gale és Shapley leírt. A felsőoktatási intézmények a maximum létszámkorlátok mellett alsó korlátokat is meghatározhatnak; a felvettek száma mindkettőnek meg kell hogy feleljen, különben a szak nem indul.

A vizsgálatot végző matematikusok szerint a felvételi programok megfelelnek az elvárásoknak: a segítségükkel a kapott megoldás igazságos lesz. Sőt, a lehetséges igazságos megoldások közül éppen azt adja, ami optimális a diákok számára.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.