SoKo: csak azért is letartóztatás
Tóth Boldizsár, a 2004-es és 2005-ös munkaügyi razziákban érintett magyar cégek szószólója a fuldai tartományi bíróság decemberi elutasító határozatából értesült arról, hogy letartóztatási parancs kiadását kezdeményezték ellene a külföldiekre vonatkozó törvény megsértéséért. Az ügyész szerint Tóth szökésben van, s az ügyében várható szigorú ítélet miatt számítani kell arra, hogy a későbbiekben sem áll majd a nyomozók rendelkezésére. A bíróság ellenben úgy látta: pusztán abból, hogy az ügyészség nem ismeri Tóth Boldizsár kézbesítési címét (ahová hivatalos iratokat küldhet), még nem jelenti azt, hogy szökésben van.
Tóth számára rejtély, pontosan miért is akarták letartóztatni. Csak azt tudja, hogy a SoKo-ügyekben különösen aktív fuldai ügyészségnek ez volt a hetedik próbálkozása. 2004 áprilisában, majd pedig egy évvel később, SoKo Pannonia, illetve SoKo Bunda néven gépfegyveres, kutyás pénzügyőrök (a SoKo-kommandók) tartottak átfogó munkaügyi razziát Németországban. Döntően a hús- és az építőiparban érdekelt magyar cégekre csaptak le, amelyek egy 1989-ben aláírt német- magyar kormányközi egyezmény alapján kiküldetésben foglalkoztattak magyar munkásokat német munkahelyeken.
Embercsempészettel, a dolgozók bérének elsikkasztásával, feketefoglalkoztatással, járulékcsalással gyanúsították meg a magyar cégek vezetőit. Továbbá azzal, hogy Magyarországon csak bejegyzett, de ténylegesen nem működő fantomcégeket irányítanak, azokon keresztül csempészik - vagy jogellenesen kölcsönzik - Németországba a munkásokat, akik után (arra hivatkozva, hogy kiküldetésben foglalkoztatják őket) nem fizetik a járulékokat. Egy húsüzemet s 96, kiküldetésben lévő magyar hentest gépfegyveres kommandósok rohantak le, majd "feketemunkás" feliratú csuklópánttal különítették el őket a többiektől. Hónapokkal később a bíróság törvénytelennek minősítette az akciót, és kimondta a hentesek ártatlanságát.
Az érintett cégeket összesen 500 millió euró kár érte a munkaügyi razziák következtében. A legtöbb társaság azóta tönkrement, felszámolás, végelszámolás alatt áll. Többen már megindították kártérítési perüket a német állam ellen.
Előreláthatóan tavasszal kezdődik Magyarországon a SoKo-cégek közös kártérítési pere a magyar állammal szemben. Szerintük a kialakult helyzetért felelősség terheli a magyar kormányzati szervezeteket is. Megkésve, csak a lapunk 2005-ös cikksorozata után hívták össze először a kormányközi egyezmény végrehajtása során felmerülő vitás kérdések rendezésére hivatott vegyes bizottságot, nem léptek fel időben és kellő határozottsággal a Németországban törvényesen tevékenykedő magyar cégek védelmében.
A szaktárca ezt vitatja. Júniusban, a vegyes bizottság aktuális ülését követően a szaktárca és a német nagykövetség közös közleményben tudatta, hogy kölcsönösen eltökéltek a két ország kapcsolatait terhelő SoKo-ügyek rendezésében. Sejtetni engedték, hogy közeleg a mindenki számára megnyugtató végkifejlet. Német részről persze azt is hozzátették, hogy a független bíróságok működésére nincs ráhatásuk.
A Tóth Boldizsár ellen előterjesztett legújabb letartóztatási indítvány tanúsága szerint az ügyészségre sincs. Hiába utasítják vissza a bíróságok egymás után megalapozatlanság címén a SoKo-ügyekben benyújtott vádiratokat, hiába mondta ki az elmúlt években több tartományi bíróság és a német ügyészség legfelsőbb vezetése is, hogy aki Magyarországon biztosított, s ezt az illetékes magyar hatóság által kiállított E 101-es okmánynyal igazolni tudja, annak nem kell Németországban járulékot fizetnie, így az nem is lehet feketemunkás.
Az ügyészség - mint azt a Tóth Boldizsár ellen előterjesztett hetedik letartóztatási indítvány is bizonyítja - még nem adta fel. Várhatóan Tóth sem úszhatja meg, hogy előbb vagy utóbb bíróság elé állítsák Németországban.
A kormányok - legalábbis a szavak szintjén - lezárnák a SoKo-ügyeket. A német ügyészség azonban nem - tartva a letartóztatástól, nem egy magyar cégvezető ügyének gyors és "fájdalommentes" lezárása érdekében hajlandó volt beismerni "bűnösségét" valamely kisebb súlyú jogsértésben, amivel persze egyszersmind lemondott kártérítési igényéről is. A német ügyészség kitartásával tehát összességében eurómilliókat spórolhat a német államkasszának.
