Ismét indul a felvételi futam
Már csak pár hetük maradt a továbbtanulásra készülőknek arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézmény mely szakjára adják be jelentkezési lapjukat. Legkésőbb február 16-ig postára kell adni (a szokásos jelentkezési határidő - február 15. - az idén munkaszüneti napra esik).
Minden jelentkezőnek kilencezer forint alapdíjat kell befizetnie: ezért három képzés megjelölésére van lehetősége. Ha kevesebbet jelöl be valaki, akkor is ki kell fizetnie az alapdíjat, érdemes tehát kihasználni a lehetőséget. Minden további megjelölt képzés kétezer forintba kerül.
Az idei felvételin nagy változásokra nem kell számítani. Továbbra is összesen 56 ezer fő vehető föl államilag támogatott képzésre (felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, illetve egységes, osztatlan képzésre), viszont a tavalyi háromezernél jóval többen, összesen 21 700-an juthatnak be támogatott mesterképzésre. További tízezrek pedig költségtérítéses szakokra nyerhetnek felvételt.
Jó tudni, hogy az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésre történő felvétel már senki számára nem jelent végleges és megváltoztathatatlan finanszírozási kategóriát. Az államilag támogatott képzés csak az első tanévre szól, ezt követően, ha gyenge egy hallgató tanulmányi teljesítménye, könnyen a költségtérítéses képzésben találhatja magát. Államilag támogatott képzésben 2007 szeptembere óta csak akkor tanulhat ugyanis valaki, ha az adott felsőoktatási intézményben az adott képzési időszakra előírt krediteket (tanulmányi egységeket) összegyűjtötte.
Fordítva is igaz: a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók átkerülhetnek a támogatott formára. A felsőoktatási intézmények a tanév végén rangsort állítanak fel hallgatóikról tanulmányi teljesítményük szerint, és ez alapján bizonyos esetekben átsorolják őket más finanszírozási formára (a többiek értelemszerűen maradhatnak eredeti helyükön).
Ha például egy államilag támogatott hallgató az utolsó két szemeszterében nem szerezte meg az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség legalább 50 százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. Vagyis az ilyen esetben a felsőoktatási intézmény köteles az érintett hallgatót átsorolni. (Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.)
A megüresedett államilag támogatott helyekre költségtérítéses hallgatók kerülhetnek, mégpedig azok, akik az utolsó két félévben teljesítették az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább a felét, és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején vannak, továbbá akiknek az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. Az ily módon átsorolt hallgatók legföljebb az államilag támogatott hallgatói létszám 15 százalékát tehetik ki.
Az idén nem változik a pontszámítás sem: tavalyhoz hasonlóan összesen legföljebb 480 pontot lehet elérni. Ebből 200-at tesznek ki a tanulmányi pontok: 100 pontot lehet szerezni a magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választott tárgy utolsó két tanult év végi osztályzata öszszegének a kétszereséből, további 100-at pedig az öt érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlaga ad ki (egész számra kerekítve). Másik 200 pontot az érettségi jelenti: a két felvételi tárgyként előírt vizsga százalékos eredményét veszik figyelembe. Így az érettségi eredmények felvételi pontokká történő átváltásánál senki sem veszít pontot, ahány százalékot elért a vizsgán, annyi pontja lesz. További 80 többletpontot is be lehet gyűjteni nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, illetve hátrányos helyzet miatti előnyben részesítéssel.
A felvételi eljárás végén a két éve bevezetett rendszer szerint osztják el az államilag támogatott férőhelyeket. Most sincs előre leosztva, hogy az egyes intézmények egyes szakjaira hány hallgató vehető fel költségtérítéses és hány támogatott formában. E helyett egyetemenként, karonként és szakonként kapacitásszámokat adtak meg: vagyis azt, hogy összesen hány hallgatót képest fogadni az adott intézmény. Hogy ezeket a férőhelyeket végül milyen arányban töltik föl államilag támogatott, illetve költségtérítéses hallgatókkal, az attól függ, hányan jelentkeztek oda és milyen eredménynyel. Minél több jó eredményű diák jelentkezik egy adott szakra, annál több lesz ott az államilag támogatott gólya, és fordítva.
Az idei felvételi eljárás várhatóan július 23-én zárul, amikor is megállapítják a ponthatárokat, vagyis azokat a pontszámokat, amelyeket elérve a jelentkezők bejutnak a kiszemelt egyetemre vagy főiskolára.
