Kedden reggel történelmi mélypontra esett a forint, majd kisebb erősödés után mindezt délután még megfejelte, s újabb negatív rekord született a budapesti bankközi devizapiacon. Egy euróért 288,58 forintot is adtak, amire eddig még nem volt példa. (Lényegében egész nap a korábbi rekord, a 286-os szint körül folyt a kereskedés, bár késő délután tartósan 285 alatt születtek üzletek.) Általános vélekedés, hogy a hétfői jegybanki kamatcsökkentés a piac által várt lépés volt, így nem ennek a következménye a forint gyengülése. A régióban általános a süllyedés, ez alól mi sem tudjuk kivonni magunkat, ráadásul a növekedési kilátások a korábbiaknál rosszabbak, így ez kihat a valutára is.

- Így lehet változás a jegybank kamatpolitikájában, még akkor is, ha vélhetően nincs konkrét árfolyamcél a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) - mondta Barcza György, a K & H Bank elemzője. Az mindenesetre látszik, hogy a 286-288-as árfolyamszint még bőven elfogadható a jegybank számára. Az elemző úgy gondolja, hogy a gyengülés addig tarthat, amíg az MNB nem áll meg kamatcsökkentési politikájával. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint viszont ha a forintgyengülés nem válik hisztérikussá, és még vissza-visszaerősödés is lesz, akkor a jegybank nem fog módosítani a stratégiáján. Amennyiben drasztikus tőkekivonás lenne vagy indulna meg, akkor persze már egészen más lenne a helyzet, s ez már változtatásra késztethetné a MNB-t is. - Erről azonban most nincs szó - jelentette ki Suppan.

Londoni feltörekvő piaci elemzők úgy vélekedtek: a tavaly őszi 3 százalékpontos kamatemelést a magyar jegybank valószínűleg leépíti, de a forint jelenlegi gyengülése az ezen túlmenő enyhítést már kérdésessé teheti.

Abban mindkét megkérdezett szakértőnk egyetértett, hogy a jelenlegi szintről - a mostani környezetben - minden további nélkül jöhet még gyengülés, olyannyira, hogy a jegyzés akár a 300 forintos szintet is elérheti. Barcza György ezt annyival egészítette ki, hogy azért az MNB "fájdalomküszöbe" valahol 295 forint környékén húzódhat. A tegnapi kamatdöntés utáni MNB-indoklást viszont többen úgy értelmezték, hogy a jegybank számára a 300 forintos euró sem lenne drámai szint. Barcza szerint ugyanakkor ha ez hosszú távon megmaradna, akár még az inflációt is veszélyeztethetné, s ez szándékainak átértékelésére késztetheti az MNB-t. Suppan Gergely szerint a jegybank reakciója azon múlhat, hogy viharossá válik-e a piac, s ha igen, mikor.

A jó ideje csökkenő forintkurzus kapcsán - a mai történelmi mélypontok után különösen - többen hangoztatták, hogy az árfolyam szintje lassan-lassan szociálpolitikai kérdéssé válik. A devizahitelesek helyzete csak egy, igaz, nagy szelete ennek a tortának, de például az irodákat bérlő vállalkozásokat is sújtja az árfolyam: az ingatlanpiacon a bérleti díjakat például nagyon sok esetben euróban határozzák meg. A forintgyengülésből fakadó többletköltségeket pedig nehéz kitermelni, elviselni. Az exportra termelők vagy épp a turisztikai szektor viszont profitál a gyengülésből, így legalább valami visszajön nekik abból a veszteségből, amit a nyár eleji erős forint okozott. Az elemzők szerint nincs más lehetőség, mint együtt élni a helyzettel: amennyiben ugyanis szociálpolitikai okok miatt belenyúlnak az árfolyamba, azonnal spekulációs célponttá válhat a magyar fizetőeszköz, ami pedig beláthatatlan következményekkel járhatna - hangoztatta Barcza és Suppan is. Éppen ezért Barcza az MNB részéről még a verbális intervenciónak sem látja sok esélyét. A Takarékbank elemzője hozzátette: látni kell, hogy most a jegybanknak nem sok eszköze van. Az árfolyam-alakulás szempontjából csaknem teljesen közömbös, hogy az alapkamat 0,5 százalékponttal magasabb vagy alacsonyabb. A régió süllyed, és a forint a környező devizákkal tart. Ezt most az MNB alighanem akkor sem tudná meggátolni, ha a mostaninál jóval magasabban tartaná az alapkamatot. Az persze szomorú fejlemény, hogy mindez a devizahitelesek számára rendkívül kedvezőtlen időszak.

Suppan szerint viszont egy dolgot mindenképpen figyelembe kell venni - túlmutat ugyan a forint árfolyamán, ám attól nem függetleníthető: nevezetesen hogy az államadósság kezd olyan mértéket ölteni, amelyet "kezelni kell". Ezt ma már csak a strukturális reformok elindításával lehet megtenni. Ha ezek elmaradnak, akkor hosszú távon teljesen fölösleges forintcélárfolyamról beszélgetni, mert az menthetetlenül elszállhat.

Nem kapnak újabb segítséget a devizahitelesek

Tavaly év végén lejárt az a megállapodás, melyet a kormány kötött a hazai pénzintézetekkel a devizaalapú hitellel rendelkezők megsegítéséről. A bankok négy lehetőséget kínáltak: rugalmasabb előtörlesztést, futamidő-hosszabbítást külön banki díj nélkül, hitelátváltást forintra külön díj nélkül, valamint a törlesztés átmeneti könnyítését azoknak, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. Lapunknak a Pénzügyminisztériumnál elmondták, hogy a tárca információi szerint az ügyfelek nem vették olyan nagy számban igénybe ezeket a lehetőségeket, hogy a mostani helyzetben a megállapodás meghoszszabbításán kelljen gondolkodni, ezért nem is tervezik azt. Hasonlóan gondolják a Magyar Bankszövetségnél is: Müller János vezető tanácsadó szerint bár sok ügyfél kérdezte bankját az árfolyam-alakulás hatásairól, ám igen kevesen voltak azok, akik törlesztőrészletük csökkentéséről vagy devizahitelük forintosításának lehetőségeiről érdeklődtek volna. Az OTP-nél sem volt különösebb kereslet a kedvezményes lehetőségek iránt, még azután sem, hogy a bank december elején elküldte levelét a jenhiteleseknek. Az OTP ettől függetlenül január végéig meghosszabbította a kormánnyal kötött, elvileg tavaly év végén lejáró megállapodást, így a lehetőséggel még élhetnek ügyfelei - tudtuk meg a hitelintézettől. (H. B.)