A zuhanó banki részvényárfolyamoktól a megugró költségvetési hiányokig s a fenyegető államcsődökig terjed a brüszszeli döntéshozók figyelme. A bizottsági szakértők és az eurózóna pénzügyminiszterei - akik hétfőn éjszakába nyúlóan tanácskoztak - a hitelezés helyreállítását követelik, s kevéssé aggódnak amiatt, hogy Görögország után Spanyolország szuverén adósságát is leminősítette a Standard & Poor's. Holott ez azt jelenti, hogy az amúgy is történelmi rekordot döntő hozamkülönbség a közös valutát használó tizenhat uniós tagállamban tovább növekedik - nehezítve a válság hatásainak tompítását célzó gazdaságélénkítő programok finanszírozását. De az EU-ban nincs B terv - mondta Joaquin Almunia pénzügyi biztos, és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti tárcavezetők feje. Nincs ok aggodalomra, mondták, bár az újságírók arról faggatták őket, mit tenne az EU, ha egy euróövezeti állam is olyan bajba kerülne, mint Magyarország, amelynek a Nemzetközi Valutaalaphoz és az unióhoz kellett fordulnia, hogy pénzhez jusson a nemzetközi hitelpiacon. A huszonhetek pénzügyminisztereinek tegnapi tanácskozása után Veres János úgy nyilatkozott, nem észlelt semmiféle aggodalmat a találkozón.

Semmilyen elképzelés, veszély nincs, ismételgették, s remélhetően ez csupán emlékeztet azon bankok vezetőire, akik cégeik összeomlása előtt egy-két nappal azt hajtogatták, hogy minden a legnagyobb rendben. De az államok esetében ez másképpen lesz. A negyedik bankbukási hullámnál tartunk. Kezdődött 2007 augusztusában a rossz követelések első 67 milliárd dolláros leírásával. Akkor a bankok és a biztosítók globális tőzsdei értékét 8540 milliárd dollárra tették. 2008 márciusában ez az érték 7320 milliárdra olvadt, ekkor mentették meg az Egyesült Államokban a Bear Stearnst és adták tovább jegybanki segédlettel a JP Morgan Chase-nek. Jött 2008 szeptembere, a Lehman Brothers bedőlése, s a tőzsdén forgó részvények értéke 5888 milliárd dollárra apadt. Januárban újabb ezermilliárdos leírás, és 3500 milliárdra eső piaci érték. A Citigroup és a Bank of America nyitja a sort, majd őket követi a Royal Bank of Scotland Nagy-Britanniában, a Commerzbank, a Deutsche Bank, az Anglo Irish Bank. A brit kormány biztosítási ötlete nyomán - amely további több százmilliárd fontjába kerülhet az adófizetőknek, a dán kabinet is újabb bankmentő akcióval hozakodott elő, Párizs pedig kedd estére hívott össze csúcsértekezletet, hogy további tízmilliárd euró hitelt nyújtson a pénzintézeteknek, hogy azok felújítsák a hitelezést. Nem fizetnek prémiumot a vezetőknek, s osztalékot sem. Az Egyesült Államokban azt tervezik, hogy állami "rossz bankot" hoznak létre, a magánbankokból kiveszik az elértéktelenedett, úgynevezett mérgező papírokat, azaz megtisztítják a bankokat, hogy a bizalom helyreálljon. Ez lehetséges megoldás Európában is. Ezt vallja Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezére, elismerve, hogy a brit újítás ezen rossz eszközök biztosítására szintén működhet, de ez más módszer.

A Financial Times számítása szerint eddig 430 milliárd dollárt költött az USA és az EU néhány tagországa banki tőkejuttatásra. A garanciákkal együtt azonban nagyjából ezermilliárdnál tartunk. S még nincs vége. A gazdaság hanyatlik: a Európai Bizottság hétfőn új előrejelzésében erre az évre kétszázalékos visszaesést, megugró munkanélküliséget jósolt s drámai költségvetési hiányt, amely átlagban is megkétszereződik, eléri a GDP négy százalékát. Nagy-Britanniában, Írországban, de Spanyolországban és Franciaországban is meghaladja majd annak három százalékát.

Az eurócsoport pénzügyminiszterei számára a bizottság már megfogalmazta, hogy próbálják meg összehangolni a rövid távú gazdaságélénkítést és a közpénzügyek középtávon fenntartható alakítását. Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni. A görögök és a spanyolok leminősítése azt tükrözi: az eurózónában lévő országok nem tudják leértékelni valutájukat, hogy versenyképességüket e módszerrel is megpróbálják javítani, számukra marad a szerkezeti reform és a költségvetési politika a piacok meggyőzésére, hogy azért kilábolnak a bajból. De elkerülhetetlen: olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek már most jelzik, valamikor a tízes évek elején azért visszatérnek az eltévelyedő országok az egyensúlyi pályára, azaz például a megnyúló élettartam miatt is újra kell gondolni a nyugdíjrendszereket. Ilyen lépések, bejelentések megnyugtatnák a piacokat, a befektetőket, amelyek és akik Trichet európai jegybankelnök szerint tavaly alábecsülték a kockázatokat, most meg túlértékelik őket.

A keddi tanácskozáson újra elhangzott: az Európai Bizottság megindítja a túlzottdeficit-eljárásokat a hiányplafont áttörő országok ellen, ekként is megpróbálván elérni, hogy a válság után helyreálljon a stabilitási paktum egysége.

Az orosz kormányzat még további 40 milliárd dollárnyit készül fordítani az ország bankjainak támogatására. A 40 milliárdot ugyancsak feltőkésítésre használnák, miként tették ezt egy hasonló nagyságrendű pénzzel. Az oroszországi gazdasági-pénzügyi válság miatt a kormányzat több mint 200 milliárd dollárnyit költött rendkívüli válságellenes kiadásokra. (MTI)

Az Európai Bizottság borús előrejelzésével kapcsolatban Veres János Brüsszelben elmondta: számunkra legaggasztóbb, hogy a nagy exportpiacainkon, Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Franciaországban a kereslet drámai visszaesése várható, emiatt csökkenhet a GDP. Így az európai árfolyamrendszerhez való csatlakozásról csak ősszel lehet döntést hozni.

Kalousek cseh pénzügyminiszter becsenget