Bár a szakértők többsége korábban azt mondta, nem lesz alkotmányossági probléma a 2009-es adócsomaggal, most mégis az Alkotmánybíróság (AB) elé viszik a készpénzhasználat korlátozására vonatkozó szabályt. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke úgy véli, azzal, hogy a parlament megszabja, a cégek 250 ezer forinton felüli ügyleteikkor csak átutalással fizethetnek egymásnak, túlságosan mélyen beleavatkozik a gazdaság működésébe. Ha valaki az összeghatáron felül készpénzt használ - vagyis nem tudja igazolni banki papírral, hogy átutalás történt -, azt az ügylet értékének 20 százalékára rúgó mulasztási bírsággal büntetheti február elsejétől az APEH. A folyamatos teljesítésű ügyletek egy ügyletnek számítanak, és ezekben az esetekben havi szinten kell nézni a 250 ezres határt. Zara szerint ez egyfajta büntetőadó, hasonló, mint amilyen az Alkotmánybíróság előtt korábban elbukott házipénztáradó volt. Ezért az Adótanácsadók Egyesülete a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együtt beadványt készít az Alkotmánybíróságnak, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál is azt vizsgálják, van-e reális esélye a szabály alkotmányossági okból való megszüntetésének. A kamarák szerint a szabály inkább elősegíti a feketegazdaság növekedését, mintsem fékezné. Az, aki nem tud vagy nem akar átutalással fizetni, inkább nem is kér majd számlát, vagy azt nem a saját cége nevére kéri majd - állítják.

A korlátozás az építőiparban, a kiskereskedelemben, a tipikusan készpénzes beszerzéseknél és a kezdő cégeknél jelenthet majd nagy gondot. A kölcsönös bizalmatlanság és a körbetartozások miatt ugyanis sokan jobban szeretik a fizetséget a teljesítéskor, illetve a kész munka átadásakor helyben megkapni. Márpedig olyan új szabály nincs - sem az adócsomagban, sem máshol -, ami a gazdaság egészére vonatkozó bizalmi problémákat kezelné. A készpénzhasználat korlátozásának céljával Parragh László, az MKIK elnöke egyetért, de úgy véli, ehhez most nagyon rossz időszakot választott a kormány.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint kiszámíthatatlan, miként reagálna a szóban forgó beadványra az AB. Emlékeztet: a kormány 1997-ben kísérelte meg a készpénzforgalom korlátozását, akkor egymillió forint volt az összeghatár, a készpénzes tételeket nem lehetett volna költségként elszámolni, és áfát sem lehetett volna levonni utánuk. Akkor a kezdeményezés az AB előtt vérzett el. Vámosi-Nagy Szabolcs a mostani szabállyal, annak céljával - többen fizessék meg az ország működtetéséhez szükséges adót - egyetért, a 250 ezer forintos határt viszont alacsonynak tartja. A probléma szerinte leginkább az, hogy a Pénzügyminisztérium máig sem jelentette meg a szabály alkalmazásához szükséges értelmezéseket. Nem tudni, mit jelent egy ügylet, mi a helyzet akkor, ha például benzinkútnál használatos hitelkeretes bankkártyára készpénzt fizetnek be, és azt sem, mi a folyamatos teljesítés.

A mostani bizalmatlan közhangulatban nem ártott volna ezeket a részleteket idejében egyértelművé tenni. Ezzel együtt annyiban mértéktartónak tartja az intézkedést a szakértő, hogy az egyéni vállalkozók közül az csak az evázókra és az áfafizetőkre vonatkozik, vagyis több mint 200 ezer egyéni vállalkozóra nem.

Erdős Gabriella, a PricewaterhoseCoopers cégtársa szintén egyetért az új szabály céljával. Szerinte mind a készpénzforgalom, mind a cégek házipénztárának korlátozását célzó rendelkezések alkalmasak a feketegazdaság visszaszorítására. A probléma a mellékhatásokkal lehet. A körbetartozások okozta bizalmi válságra azonban nem lehet választ adni az adótörvényekben - teszi hozzá. Ha valakinek nem fizetnek, mire a bíróságon kimondják az igazát, a neki tartozó vállalkozó három céget csődbe vihet és négy másikat alapíthat ugyanarra a tevékenységre.

Azt, hogy az APEH mit kezd a bő egy hét múlva hatályba lépő szabállyal, egyelőre nem tudni pontosan - az éves ellenőrzési terv februári nyilvánosságra hozásáig erről nem nyilatkozik a hatóság. Ellenőrizni valószínűleg úgy lehet majd a 250 ezres limit betartását, ha a lekönyvelt ügyleteket a banki átutalásoknál is végignézi a revizor. Az APEH-nél annyit azért elmondtak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem az lesz a hivatal első dolga, hogy keményen számon kérje a 250 ezer forintos limit betartását. Lesz egy átmeneti idő, amikor a hatóság inkább figyelmeztet, tájékoztat.

A házipénztár korlátozását célzó, január elseje óta élő szabály esetében már más a helyzet. Azt ugyan szintén nem árulták el, mi lesz az ellenőrzés pontos menete, annyit azért lehet tudni, hogy erre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Az előírás az, hogy a cégek napi záró készpénzállományának havi átlaga nem lehet magasabb, mint az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka. Ha ez nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint a limit. Arra nincs előírás, hogy a cégnek kellene számítgatnia, eléri-e az átlaghatárt vagy sem, de azoknak érdemes ezt figyelniük, akiknél esélyes a limit átlépése. Ellenőrzéskor az APEH vagy kiszámítja a havi átlagokat és összeveti az előző évről adódó határösszeggel, vagy akár napi átlagokat is megnézhet szúrópróbaszerűen - mondja Erdős Gabriella.

Ha valaki átlépi a limitet, 500 ezer forint mulasztási bírságot kaphat, ha a második ellenőrzésnél sem javul a helyzet, akár egymilliós büntetést is kiszabhat rá az APEH - igaz, utóbbi esetben nagy a mérlegelés lehetősége. Zara László szerint az még kérdéses, hogy ha többhavi átlag sem megfelelő, akkor a félmilliós bírságot egyszer vagy többször számítják-e fel?

A gond azoknál lehet, akiknél a készpénzes, illetve kereskedelmi tevékenység miatt komoly házipénztárra van szükség. Erdős Gabriella szerint a problémát kivételszabálylyal lehetne feloldani, hasonlóan a dupla járulékalaphoz. (Annak, aki nem fizeti meg a dupla járulékalap utáni járulékot, ezt be kell jelentenie az APEH-nál, és ha a hatóság kéri, bizonyítania, miért nem tudja megfizetni.) A házipénztár esetében is meg lehetne engedni magasabb átlagos zárókészlet beállítását, ha a cég igazolni tudja, miért van arra szüksége. Zara László úgy véli, a legtöbb esetben teljesíthető az 1,2 százalékos határ, de sok értelme nincs a korlátozásnak.

Nagy gondban azok lesznek, akik fiktív készpénzállományt hoztak össze: ha a vállalkozó kiveszi a bankból a pénzét, de magáncélra és nem a vállalkozásban költségként elkönyvelhető dologra költi, az összeg elvileg a házipénztárba is kerülhet. (A legális eljárás az, hogy adózott osztalékként veszi ki a cégtulajdonos, aztán költi magáncélra.) Az aránytalanul magas készpénzállományok jó része így jött össze az elmúlt években, és az új szabály célja is elsősorban ezek korlátozása.

Február elsején hatályba lépő adószabályok

250 ezernél megálljt parancsolnak a bankjegynek