Szabó Máté jellemzően azokat a dolgokat kifogásolta, amelyeket, szemben az adószakértőkkel, a vizsgált magánszemélyeket képviselő ügyvédek is rendszeresen kritizáltak. Sőt nagyjából hasonló következtetésekre jutott, mint amit egy, a vagyongyarapodási vizsgálatok megítéléséről szóló felmérés is megfogalmazott korábban.

Az ombudsman szerint az APEH-nak nincs joga ahhoz, hogy a jövedelmek felhasználásáról adatokat kérjen az állampolgároktól, márpedig a vizsgálatok ezzel kezdődnek. Az adózó egy levelet kap az APEH-tól, amelyben 20 kérdés szerepel arról, mire költi a pénzét, és az honnan van.

Az ombudsman szerint probléma van a becslésekkel is. Az APEH a meglévő kiadási adatok alapján szinte minden esetben felbecsüli, mekkora jövedelemből lehet a szóban forgó ingatlant, tagi hitelt, utazást kifizetni. - Ha a becslés eredményével nagyjából megegyezik a bevallott jövedelem, akkor a hatóság azt írja: nincs becslési eljárás (holott volt), ha nem elég a bevallott jövedelem, akkor pedig maga a becslés válik a becslés jogalapjává - mondja Zara.

Kritizált gyakorlat, hogy az APEH sok adózói nyilatkozatot figyelmen kívül hagy - sokszor azért, mert azt nem tudják banki okirattal igazolni, vagy mert életszerűtlennek minősítik. Szabó szerint az életszerűség meghatározása szubjektív értékítéletet tükröz. A jogbiztonságot veszélyezteti továbbá, hogy az APEH olyan okiratokat is bekér, amelyekre nem vonatkozik az iratmegőrzési kötelezettség, vagy az már lejárt. Kritikus pont az ügyek elhúzódása is. Szabó Máté azt kérte, állapítsanak meg objektív határidőket.

Az ombudsman a pénzügyminisztertől a vizsgálatok korrekt jogalapjának a megteremtését kéri, az APEH elnökétől pedig azt: amíg a jogi helyzet nem megnyugtató, addig függesszék fel a vizsgálatokat, tájékoztassák az adózókat korrektül a tőlük számon kért kötelezettségekről, és vizsgálják felül az ellenőrzések gyakorlatát.

A Pénzügyminisztérium szerint a vizsgálatok jogi háttere alapvetően rendezett. A szaktárca fontosnak tartja e vizsgálatok folytatását (2007- 2008-ban 20 ezer ilyet végeztek), mivel ez bizonyult az egyik legeredményesebb eszköznek a jövedelemeltitkolás ellen. A PM úgy véli, az eljárások során érvényesül a jogbiztonság, és a tisztességes eljáráshoz való jog sem sérül. A becslési eljárás kapcsán megjegyzi a tárca, hogy az az Alkotmánybíróság előtt is megállta a helyét. A PM elemzi az ombudsman megállapításait, és ha szükségesnek látja, jogszabály-változtatást kezdeményez.

Vagyonosodási vizsgálatok bírósági peres adatai

Forrás: APEH