Az első hazai szmogriadó idején a hárommilliós magyarországi személyautó-állományból legfeljebb húszezer közlekedhetett volna mindennap legálisan, legalábbis környezetvédelmi besorolásuk és a január 11-i kihirdetés alapján. Ezt egyébként nem is olyan egyszerű ellenőrizni a forgalmi engedélyben, mert hiába tudja például a gépkocsi használója, hogy autójának motorja milyen üzemmódú és milyen EURO-besorolású, azt is meg kell fejtenie, hogy ezt milyen kóddal jelölik a forgalmi engedélyben.

Ami elsőre világos volt a szmogriadó kihirdetésekor, az a páros-páratlan rendszám- és dátumbeosztás, ami kétségtelenül egyszerű, de nem kifejezetten szmogcsökkentő intézkedés.

A fővárosi önkormányzat közleményéből az is kiderült, hogy korlátozás nélkül közlekedhetnek a tiszta gázüzemű és a hibrid hajtású autók, az OBD- (fedélzeti diagnosztikai) rendszerrel ellátott EURO-5-ös vagy EEV, tehát kiemelten környezetkímélő motorral szerelt dízelhajtásúak, de az már nem, hogy ezt miképpen lehet értelmezni a forgalmi engedélyben.

A kódokban bőséges zöld okmány V.9-es rubrikája melletti szám utal a jármű környezetvédelmi besorolására. A január 11-i szigorítás idején tulajdonképpen csak az olyan autók közlekedhettek volna mindennap, korlátozás nélkül, melyeknek forgalmijában a V.9-es rubrikában 05-ös, 12-es és 13-as szám szerepel. Ezek lehetnek akár páros, akár páratlan rendszámúak.

A V.9-es rubrika mellett szereplő 05-ös szám a tisztán gázüzemű vagy elektromos meghajtásúakat, valamint a hibrid hajtású dízel-, illetve benzinmotoros autókat, a 12-es és a 13-as szám a fedélzeti diagnosztikával ellátott és fokozottan környezetkímélő gépkocsikat jelöli.

Mindez részletesen megtalálható a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 5. számú mellékletben, melyet rövidítve mellékelünk.

Páros vagy páratlan? Egyszerű válogatási mód, mely a környezetvédelmet szolgálja, de csak látszólag, mert a levegő károsanyag-tartalmát hatékonyan úgy lehetne csökkenteni, hogy ha a szennyezőbb modellek közlekedését korlátoznák. Ehhez persze kidolgozott rendszer kell. A kamionok esetében ez már több európai országban működik, hiszen a motor tisztaságától függ, hogy mely zónákban és milyen időszakokban közlekedhetnek, ezt pedig a kocsi orrán lévő nagyméretű matrica is jelzi, ami azért fontos, mert a német rendőr például már messziről látja, hogy jogosult-e az úthasználat, vagy nem.

Az autók károsanyag-kibocsátása sok mindentől függ: befolyásolja a motor kora, ápoltsága, hajtóanyaga és mérete. Könnyű lenne persze azt mondani, hogy csak a kicsik, például az ezer köbcentiméter alattiak közlekedhetnek, ám akkor éppen a fokozottan szénhidrogént kipufogó kétütemű Trabantok és Wartburgok élveznének előnyt.

Hasonlóan igazságtalan lenne a koromtermelésben élenjáró dízelek általános kitiltása is, hiszen még egy márka azonos modelljei között is jelentős a különbség: ugyanaz a dízelmotor kapható jóval tisztább működést biztosító részecskeszűrővel, ami persze drágább, és anélkül is, ez olcsóbb, ám szennyezőbb. Az meg egyenesen riasztó, hogy a tömegközlekedésben használt buszok közül alig néhány dízelmotorját szűrik, így műszer nélkül is bárki láthatja az eredményt vagy a látványos koromfelhőt.

Valamennyi gépkocsinak van környezetvédelmi besorolása: az Európai Unióban forgalomba helyezhető új autóknak már legalább EURO-4-esnek kell lennie, ami kilométerenként legfeljebb 250 gramm nitrogén-oxid-, 300 gramm szénhidrogén- és 25 gramm koromkibocsátást jelent. Ezek sem az ideális értékek, és ettől jóval rosszabbak a régi, és különösen a rossz műszaki állapotú személyautók, buszok és teherautók.

A napjainkban szalonokba kerülő, korszerű modellek már mind EURO-4-esek de egyre több az EURO-5-ös besorolású, mert az autókat évekre előre tervezik, és a tisztaságot - mely drágítja a gyártást és az árat - több országban honorálják. A németeknél akár kétéves adómentességet is kaphat az alacsony károsanyag-kibocsátású autó tulajdonosa, Londonba pedig fizetés nélkül behajthatnak a hibridek, a magyar piacon százezer forintokkal, némelyiknél milliókkal alacsonyabb a regisztrációs adójuk.

Talán a benzines EURO-4-esek is még megérdemelnék a felmentést a következő szmogriadó idején, a hárommilliós magyarországi személyautóparknak csak ötöde ilyen besorolású. Sajnos.

Arányok

Egy dízelmotoros személyautó hatszor-nyolcszor annyi PM10-et bocsát ki működése közben, mint egy hasonló teljesítményű benzines. A magyarországi járműpark buszainak és teherkocsijainak koromkibocsátása negyvenszer több, mint egy benzines személyautóé. A BKV 1200 busza közül például kilencszáznak nincs EURO környezetvédelmi besorolása. A minősített és hátulján zöldre matricázott 115 Ikarus 412-es típus EURO-2-es, a 150 Volvo csuklós EURO-3-as besorolású.

Az autóosztályok forgalmi engedélyben szereplő környezetvédelmi jellemzői

Forrás: KöHÉM

Így hajtottak füstmentesen a harmincas évek Rolls-Royce-tulajdonosai