Bankválság: második menet

Százmilliárd fontos csomagtervet jelentett be Alistair Darling brit pénzügyminiszter a hitelpiac felpörgetése és a romló gazdasági helyzet orvoslása érdekében. Amerikában is körvonalazódik már a második bankmentő csomag, míg Németországban a Deutsche Bank körüli fejlemények tartják izgalomban a befektetőket.

Újabb nagyszabású mentőakció tervét vázolta fel tegnap Alistair Darling brit pénzügyminiszter: százmilliárd fonttal kisegítenék a gyenge lábakon álló bankszektort, s közvetítésével friss és könnyen hozzáférhető forrással ellátva a receszsziótól szenvedő gazdaságot, ezáltal serkentve a hitelezést. Korábban már 37 milliárd fonttal kisegítették a megroggyant bankokat, és garanciavállalás révén további 500 milliárd fontot bocsátott rendelkezésükre a kormány. A mostani százmilliárdból banki eszközöket, például kötvényeket, jelzálogkölcsönöket vásárolnak fel, amelyeket később, amikor a gazdaság magához tér, továbbadnak, másrészt likviditásnövelő lépéseket finanszíroznak - írja londoni tudósítónk, R. Hahn Veronika.

A kormány közleménye szerint az intézkedések a stabilitás és az adófizetők érdekeinek védelmében születtek, s várhatóan csak átmeneti ideig terhelik a költségvetést. Darling pénzügyminiszter nem tagadta, hogy ha most magára hagyná a bankrendszert, annak összeomlása magával sodorná a reálgazdaságot is. Fokozott aggodalomra adott okot a londoni tőzsde múlt pénteki vesszőfutása, amit a bankszektorból érkező hírek váltottak ki.

A Royal Bank of Scotland (RBS), legalábbis papíron, több mint 5,2 milliárd fontot vesztett értékéből. Erre reagálva a kormány úgy döntött, hogy elsőbbségi papírjait törzsrészvényekké alakítja át. A bank számára ez azért előnyös, mert az előbbi után 12 százalékos kamatot kellett fizetni. Az RBS úgy akart enyhíteni ezen e terhén, hogy minél gyorsabban próbálta visszafizetni tartozását, így nem maradt pénze az ügyféligények kielégítésére. Az RBS-nek az ötmilliárd font birtokában további hatmilliárd fontot kell hiteleznie a következő évben. Az állam részesedése 58-ról 70 százalékra emelkedett., ám az RBS tegnap elképesztő ütemű mélyrepülést hajtott végre a londoni tőzsdén. 2008-as vesztesége 28 milliárd font környékén alakult.

"Nagyon haragszom az RBS-re, hogy idáig fajulhatott a helyzet. Felelőtlenül értéktelen amerikai jelzálogpapírokba fektették a pénzt" - füstölgött Gordon Brown kormányfő. A piac már teljesen lemondott az RBS-ről, a Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint már csak idő kérdése az államosítás.

Németországban is aktívan dolgozik a kormány a bankrendszer megerősítésén. A főfájást most a legnagyobb pénzintézet, a Deutsche Bank 3,9 milliárd eurós tavalyi vesztesége jelenti, amire a szövetségi köztársaság fennállása óta nem volt példa. A pénzintézet 2007-et még 6,5 milliárd eurós rekordnyereséggel zárta. Josef Ackermann, a Deutsche Bank első embere kénytelen volt "bizonyos gyengeségeket" elismerni.

A Lehman Brothers szeptemberi csődjét szenvedte meg nagyon a bank, az utolsó negyedév 4,8 milliárd eurós vesztesége is jórészt erre vezethető vissza. A "rengések" nemcsak a bank részvényeit nyomták le, hanem kihatással vannak a német Postbank átvételére is - jelenti berlini tudósítónk, Dési András. A tavaly szeptemberben bejelentett, ötmilliárd eurós értékű fúziót teljesen újratárgyalták.

A tranzakcióban a Deutsche Bank a német postabank értékpapírjainak 22,9 százalékáért saját részvényeivel fizet. Így a Deutsche Post nyolcszázalékos tulajdonrészhez jut a piacvezető kereskedelmi bankban. Mivel ennek főrészvényese az állam, így közvetve tulajdonos lesz a Deutsche Bankban is, s elvben "parancsolhat" a közutálatnak örvendő Ackermann-nak, amit gúnyosan kommentált a helyi sajtó.

A német állam beszáll az alaposan megroggyant Hypo Real Estate-be. Nem kizárt, hogy a berlini nagykoalíciós kabinet teljes egészében "államosítja" az ingatlanfinanszírozót, amelyet múlt ősszel közel 80 milliárd eurónyi hitellel és hitelgaranciával védtek meg az összeomlástól. A múlt héten az állam 25 százalékos tulajdont szerzett a nehéz helyzetbe került Commerzbankban is.

Az Egyesült Államokban is szükség lesz második bankmentő csomagra, részleteit egyelőre homály övezi. Ben Bernanke, a Fed elnöke szerint egészséges bankrendszer nélkül álmodni sem lehet a fellendülésről.

Közben a bankok maguk is keresik a válságból kivezető utat. A tavaly még a legnagyobb amerikai pénzintézetnek számító Citigroup például kettéválik. Persze nem teljesen önszántából - jegyzi meg washingtoni tudósítónk, Szőcs László -, hiszen szövetségi szabályozók szorítják rá arra, hogy a befektetői bizalom helyreállítása érdekében a magánszektorból jusson tőkéhez és tegyen rendet a háza táján. A feldarabolás első, látható elemeként a Citigroup, amelynek negyedik negyedéves eredményét lesújtó, 10 milliárd dollár körüli veszteségre becsüli a szakma, 2,7 milliárd dollárért eladja értékforgalmazó részlege, a Smith Barney 51 százalékát a rivális Morgan Stanley bankháznak.

A több mint 100 országban 300 ezer főt foglalkoztató Citigroup az őszi bankmentési hullám részeként már elnyelt 45 milliárd állami dollárt, majd 52 ezres leépítést jelentett be. A bank "leselejtezheti" kétes értékű jelzáloghitel-származékait is, amelyekre korábban 249 milliárdos állami garanciát kapott. Búcsút mondhat a biztosítással is foglalkozó Primerica részlegének és a CitiFinancial fogyasztóihitel-finanszírozónak, hogy ezentúl a befektetési és a lakossági banktevékenységre összpontosíthasson. A fizetőképességét illetően a befektetőkben kételyeket ébresztő Citigroup részvényei jelenleg hat dollárt sem érnek, míg két éve még ötvenet kínáltak a papírokért.

Visszatérve Európába: több országban bőszen dolgoznak a bankmentő akciók második fázisán. Közéjük tartozik Franciaország, ahol azonban előbb az autóipart akarja rendbe rakni Nicolas Sarkozy elnök. Írországban az Anglo Irish Bankot kellett államosítani csütörtökön, miután a betétesek gyakorlatilag kifosztották a bankot. Ennyit ért az ír bankrendszer 440 milliárd eurós betétállományára vállalt állami garancia. Dublinban most az Allied Irish Banks és a Bank of Ireland feltőkésítése a következő lépés, noha a megajánlott 2-2 milliárd eurót az elemzők eleve kevésnek tartják. Olaszországban nem kapkodnak a bankok az asztalra kitett 20 milliárd euró után.

Leépít a svájci UBS

A vezető svájci pénzintézetnél, az UBS-nél egyes hírek szerint 5 ezres, más közlések szerint 9 ezres is lehet az újabb leépítések nagysága. Októberben jelezték, hogy a válság miatt 2000 fős leépítéset hajt végre befektetési üzletágában: eddig több mint
20 százalékos leépítést hajtottak végre. (MTI)

Ködös kilátások a londoni banknegyed fölött
Ködös kilátások a londoni banknegyed fölött
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.