Az év vége, év eleje jellemzően a fogadalmak és a számvetés időszaka. Az ember átgondolja, mit csinált rosszul az elmúlt esztendőben, mit kellene másként intéznie az előtte álló évben. Pénzügyeinket különösen érdemes áttekinteni, főként most, amikor a gazdasági kilátások különös óvatosságra intenek. Mivel - a váratlan eseményektől eltekintve - nagyjából tudjuk, hogy az adott évben milyen jövedelemre számíthatunk, ha elkészítjük saját költségvetésünket, kiderül, kalkulálhatunk-e megtakarításokkal.

Bróker munka közben - a merész befektető is tőzsdézhet az interneten

Mielőtt fejest ugranánk a banki, biztosítói és egyéb konstrukciók összehasonlításába, néhány alapvető szempont mérlegelésével lényegesen egyszerűbbé tehetjük a választást. Fontos tisztáznunk, mekkora összeget tudunk, illetve akarunk megtakarítani, mennyi időre tudjuk pénzünket nélkülözni, mekkora hozamot szeretnénk elérni, és ezért hajlandóak vagyunk-e kockázatot vállalni, vagy inkább a biztonságra törekszünk.

Először azt kell eldöntenünk, mi a célunk a megtakarításunkkal, hiszen nincsenek mindenre jó, univerzális befektetések. Más szempontokat kell figyelembe vennünk, ha ingatlanvásárlásra teszünk félre, vagy jövőbeli jövedelmünk kiegészítéséről szeretnénk gondoskodni. Míg az előbbi esetben az általánosabb megtakarítások (például bankbetét) mellett választhatjuk a lakás-takarékpénztári befizetést is, ez utóbbi esetben az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a megtakarítással kombinált életbiztosítás is jó választás lehet.

Ha már tudjuk, mi a célunk a befektetéssel, azt is meg kell határoznunk, mekkora összeget tudunk erre a célra fordítani. A különböző nagyságrendű megtakarításokhoz más típusú befektetések közül érdemes választani: pár ezer forintért nem igazán érdemes részvényt vagy befektetési jegyet venni. Ha még nincs spórolt pénzünk, de havonta félre tudunk tenni néhány ezer, esetleg néhány tízezer forintot, azt célszerű bankbetétbe helyezni. Amennyiben a rövid, 2-3 hónapos lekötések közül választunk, a futamidő végén pénzünket kiegészíthetjük a közben összegyűlt összeggel, így növelve megtakarításunkat és ezzel együtt valószínűleg az elérhető kamatot is, az ugyanis általában függ a lekötött összeg nagyságától.

A következő lépés a befektetés időtávjának, illetve likviditásának meghatározása. Nem mindegy ugyanis, hogy pénzünkre mikor lesz szükségünk, vagy ha váratlan kiadásaink adódnak, milyen gyorsan és milyen feltételek mellett tudunk hozzájutni. Ha például hosszú lejáratú értékpapírt vagy részvényt vásárolunk, számolnunk kell azzal, hogy elfogadható áron történő értékesítése hoszszabb időt is igénybe vehet. Egy lekötött betét lejárat előtti felszabadításával pedig elveszíthetjük a kamatokat. Amennyiben rövid távú befektetésben gondolkodunk, a bankbetét lehet a jobb megoldás, hiszen így néhány hónapra is leköthetjük a pénzünket, míg a befektetési jegyek és az állampapírok esetében érdemes valamivel hoszszabb, akár többéves időtávban tervezni, egy unit-linked biztosítás és egy önkéntes nyugdíjpénztári befizetésnél pedig legalább tízéves intervallumot ajánlanak a szakemberek.

Mindezek után el kell gondolkodnunk azon, mekkora hozamot várunk el befektetésünktől. A hozammal kapcsolatban két alapvető dologra kell figyelnünk: egyrészt befektetésünknek legalább reálhozamot kell termelnie, vagyis érje el, de lehetőség szerint haladja meg az infláció azonos időszakban várható mértékét. Másrészt azzal is számolnunk kell, hogy amennyiben az így szerzett jövedelem után adót kell fizetni, ez csökkenti a ténylegesen elért hozamot. A hozam mértékére az emberek többsége valószínűleg azt mondaná, hogy a lehető legmagasabb legyen, ám általában igaz, hogy a várható nyereséggel együtt a kockázat mértéke is nő. Részvénybefektetéssel például akár igen rövid idő alatt is kiemelkedő profitot lehet elérni, kockázata azonban lényegesen magasabb, mint a bankbetété vagy az állampapíré. Mielőtt megtakarításunkat befektetnénk, feltétlenül el kell döntenünk, mekkora a kockázati étvágyunk, azaz inkább óvatos vagy merész befektetőként viselkedünk. A biztonság kedvéért azonban nem kell feltétlenül lemondanunk a magasabb hozamról: megtakarításunkat meg is oszthatjuk több befektetés között. De ez a stratégia sem garantálja, hogy nem veszítjük el pénzünket vagy annak egy részét, ha a magasabb kockázatú befektetéseket részesítjük előnyben.

A banki betétekre az Országos Betétbiztosítási Alap nyújt garanciát: ha bankunk esetleg fizetésképtelenné válna, akkor az alap személyenként és bankonként 13 millió forintig kifizeti a befagyott betétek tőke- és kamatösszegét. Ha részvényeket tartunk, és az a befektetési szolgáltató megy esetleg csődbe, amely számlánkat, portfóliónkat kezeli, akkor a Befektetővédelmi Alap (Beva) segítségére számíthatunk. A Beva öszszesen hatmillió forintig vállal garanciát: egymillió forintig száz százalékot, efölött 90 százalékot fizet ki. Az alap azonban nem nyújt fedezetet a befektetések árfolyamesése, értékvesztése ellen. Az állampapírokat a központi költségvetés adósságának fedezésére bocsátják ki, ezért visszafizetésüket az állam garantálja.

Megtakarítási lehetőségek

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank  szakmai közreműködésével készült.