Putyin megcsapolná az uniót
Új forgatókönyvvel vetne véget az orosz–ukrán gázvitának Vlagyimir Putyin. Az orosz miniszterelnök pénteki berlini látogatása során nagy nyugat-európai energiakonszernek vezetőivel találkozva azt javasolta: az orosz gáz nagyvásárlói biztosítsák, illetve fizessék az úgynevezett technikai gázt, ami lehetővé teszi, hogy a termék Oroszországból Ukrajnán át eljusson Nyugat-Európába vagy a Balkánra.
A kormányfői minőségében először Berlinben tárgyaló Putyin a német E.ON, a francia Gaz de France, az olasz ENI és az osztrák OMV képviselői előtt azt hangoztatta: nem gondolja, hogy Oroszországnak kellene biztosítania a technikai gázmennyiséget. A válsághelyzetért ebben a körben nem kívánt bűnösöket megnevezni, ám Angela Merkel német kancellárral folytatott délutáni tárgyalása után mindenért az ismét többrendbeli gázlopással megvádolt Ukrajnát tette felelőssé – jelentette berlini tudósítónk.
Merkel a gázkonfliktust alapvetően vállalatok közti, de értelemszerűen politikai dimenziójú vitának nevezte. Mint mondta, kritikus hangvételű tárgyalásokat folytatott mindkét féllel. Moszkvát és Kijevet mielőbbi megegyezésre sürgette, szerinte minél gyorsabban megindulnak a gázszállítások, annál kisebb kárt szenved a két ország renoméja.
Meghatározó berlini források korábban inkább ukrán oldalon látták a felelősöket. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy Kijev nem teljesíti a szerződésekben vállalt tranzitkötelezettségeit csak azért, mert korábban az ukrán Naftogaz rossz üzletet kötött a Gazprommal az ukrán fogyasztóknak szállítandó gáz áráról. Az eddig több mint egymilliárd dollár kárt szenvedő Gazpromnak szintén érdeke a szállítások mielőbbi megindítása, mivel az orosz gázexport 60 százaléka az EU-ba megy.
Putyin – miközben a Merkellel tartott sajtókonferencián folyamatosan a korruptnak és tehetetlennek minősített ukrán vezetést szapulta – többször leszögezte: el kell választani egymástól az Európai Unió tagállamainak, illetve az Ukrajnának szóló gázszállítások ügyét. Felvetette, hogy nemzetközi szakértők vizsgálják meg az egész ukrán gázvezeték műszaki állapotát. Merkel ezzel egyetértett, ahogy az ukrán gázvezetékek mellé kirendelt nemzetközi ellenőrök tevékenységét is támogatta. A két kormányfő fontos projektnek nevezte a Keleti-tenger aljára tervezett Északi áramlat (Nord Stream) gázvezetéket, amely a jövőben kiegészítő szállítási útvonalat biztosíthat.
Az orosz és az ukrán gázipari cégek eközben változatlanul csak egymásra mutogatnak. - A vezetékek nálunk nyitva vannak, de Ukrajna továbbra sem fogadja a földgázt, amit a Balkánra és Szlovákiába kellene továbbítania - mutatott a Gazprom diszpécseri központjának kivetítőjén lévő térképre Borisz Panjagin, a cég osztályvezetője. - Pedig az ukrán oldal elismerte, hogy technikailag igenis lehetséges Szudzsán át Orlovkára, majd a Balkánra, valamint Ungvárra és onnan Szlovákiába továbbítani az általunk betáplálandó napi 100 millió köbméter földgázt - tette hozzá, azt állítva, hogy a mennyiséget és annak elosztását az ukrán Naftogaz kérésének megfelelően módosították.
Ezzel szemben Kijevben lapunk tudósítójának azt mondják: szó sem volt megállapodásról. - Moszkva technikailag lehetetlen módon kívánta felújítani a szállítást - jelentette ki ismételten a Naftogaz szóvivője. Valentyin Zemljanszkij megerősítette, hogy Ukrajna továbbra is szükségesnek tartja, hogy a Gazprom által megadott útvonalon kívül Valujki és Piszarevka felől is megindítsa a gázszállítást, mondván technikailag ez elkerülhetetlen a tranzithoz. Arra az orosz állításra, hogy a két utóbbi pont csak Ukrajna gázellátására szolgál, a szóvivő kijelentette: "ez egyszerűen nem igaz".
- Ukrajna egy február 1-jéig érvényes ideiglenes technikai megállapodás tervezetét küldte Moszkvába, amelyben Szudzsa mellett valóban négy további ponton kéri a gázszállítás megindítását az EU-ba és a Balkánra irányuló tranzit biztosítására. Ebben 320 millió köbméter földgáz betáplálását kéri - ez megfelel a korábbi napi tranzitmennyiségnek -, amelyből Szlovákia, valamint Moldávia és Románia felé 300 millió köbmétert továbbítana. Ha ezt aláírja Moszkva, már nyitjuk is a csapot - mondta Zemljanszkij.
Az alapkérdésben azonban nincs előrelépés: Kijev 201 dolláros egységárat fizetne az idén az orosz gázért, Moszkva viszont 450 dollárt kért ezer köbméterenként (bár korábban megelégedett volna 250-nel is). Az nem borítékolható, hogy a szombati moszkvai orosz-ukrán csúcson megegyezés születne ebben a kérdésben, abban viszont minden fél reménykedik, hogy Julija Timosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök legalább a tranzit kérdésben dűlőre tud jutni egymással. Orosz-ukrán-EU tárgyalást is tartanak ma Moszkvában, amelyen az uniót a soros elnökséget adó Csehország ipari minisztere, Martin Riman, valamint Andris Piebalgs energetikai biztos képviseli.
Tegnap az ITAR-TASZSZ arról számolt be Igor Puskinra, az ukrán elnök titkárságának helyettes vezetőjére hivatkozva, hogy Julija Timosenko ellen vizsgálatot indított az ukrán legfőbb ügyészség és a biztonsági szolgálat azzal a feltételezéssel, hogy saját érdekeit követi a gázüzletben. Puskin szerint Timosenko hivatali helyzetével visszaélve erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kijutasson az európai gázpiacra egy svájci székhelyű céget, amelyen át szándékozik szállítani az orosz gáz jelentős részét, s amelynek tulajdonosai Timosenko szövetségesei. Puskin arra is felhívta a figyelmet, hogy Timosenko egyben aktívan nehezíti az orosz gáz ukrajnai importjában közvetítő RoszUkrEnergo tevékenységét, amely a kormányfő által pártolt cég versenytársa.
Az orosz gáz hiányában a kiszolgálást legnagyobb részt továbbra is az E.ON hazai gáztárolói végzik, amelyeket a napi 53 milliós csúcskapacitásról csütörtökön 43,5 milliós, "kímélő üzemmódba" kapcsoltak - mondta Molnár Csaba energiaminiszter tegnapi tájékoztatóján. A Mol 9 millió köbméter hazai kitermelése továbbra is csúcsra jár. Ausztria felől belföldi felhasználásra változatlanul érkezik a német E.ON-tól és a francia GdF Sueztől összesen 4 millió köbméter. Az E.ON ugyanezen a csatornán újra küldött Szerbiának 2,7 millió, Bosznia-Hercegovinának pedig egymillió köbmétert. Szerbiának a Mol is ad hazai forrásokból kétmillió köbmétert, és hogy teljes legyen a kép, Horvátországnak Ausztrián át a Mol és a GdF Suez ad egymillió köbmétert. A miniszter tájékoztatóján közölte: Szlovákia mindeddig nem kért sem gázt, sem áramot Magyarországtól, de az ajánlat továbbra is él. Molnár Csaba azt valószínűsítette, hogy a várható enyhe időjárás miatt jövő hét közepéig nem lesz szükség gázfogyasztási korlátozásokra.
