Játszd újra, autóipar!
A lebénult bankok helyett mi öntünk egy csomó pénzt az autóiparba - ígérte még csütörtökön a PSA Peugeot Citroen kelet-franciaországi üzemében Nicolas Sarkozy elnök, de az állami hitel és garancia formájában érkező támogatás feltételéül szabta, hogy a cégek ne vigyék máshová a munkahelyeket, s hogy növeljék versenyképességüket. A jövő hétre a francia államfő az érdekeltek részvételével iparági értekezletet hívott össze, miután az Európai Bizottságnál is kezdeményezte Párizs az állami támogatási, versenyügyi szabályok rugalmasabbá tételét.
Alighanem ez a francia ösztökélés - amely a bankmentési akciók során is érvényesült - elérte célját, mert a német Verheugen ipari biztos pénteken Brüsszelben látta vendégül a huszonhetek illetékes minisztereit, hogy áttekintsék a kulcságazatnak tartott járműgyártás, s hozzá kapcsolódóan az összesen 12 millió alkalmazott helyzetét. Vesouli látogatásakor Sarkozy úgy fogalmazott, ha az autóipar összeomlik, vele bukik a francia ipar fele. Nagyjából hasonló a helyzet az unióban.
A riadalom és a brüsszeli retorika kísértetiesen emlékeztet a tavaly őszi banktámogatási körülményekhez. Akkor is azt kellett valamiképpen megelőzni, hogy a tagországok egymás kárára kezdjék kihúzni pénzintézeteiket a csávából. Koordinációt, időbeni és időleges, ám célzott intézkedéseket kért a bizottság, s a versenyszabályok betartását, amelyet azonban maga lazított fel. Igaz, a bizottság minden egyes nemzeti tervet megvizsgált és jóváhagyott, abban bízva, hogy elsősorban az életképes bankok maradnak meg.
A pénteki találkozó után ugyanezzel az üzenettel a zsebükben álltak fel a szakminiszterek: csak azon gyárakat részesítik segítségben, amelyeknek esélyük van rá, hogy túlélik a krízist, figyelembe veszik az európai versenyügyi előírásokat, nehogy egymás kárára próbáljanak előnyhöz jutni, szorgalmazzák az európai gazdaságélénkítési terv végrehajtását, az Európai Beruházási Bank (EIB) aktív bevonásával. A bankokkal szemben azért találni újdonságot is: igyekeznek az autógyártókat a környezetbarát, kisebb fogyasztású és kevésbé szenynyező járművek gyártására ösztönözni. Vagyis érdekeltté tennék a cégeket, hogy idő előtt teljesítsék vagy haladják meg a károsanyag-kibocsátási normákat. Ez bőven belefér a versenyszabályokba, és a remények szerint megfelel a decemberben elfogadott klímacsomag feltételeinek is. Egyelőre nem lehet felmérni, mibe kerülhet az autómentés. Az EIB összesen nyolcmilliárdot tett félre e célra a következő két évre, de ezt sokan keveslik, s a készülő programok sem összegezhetők még.
A múlt évben nyolc százalékkal esett vissza az új autók eladása, decemberben viszont már 18 százalékkal, s az idén várhatóan akár újabb húszszázalékos zuhanást mutathat az adat. Az ipari termelés is hanyatlik. Egyes tagországok - Németország és Franciaország - a keresletet próbálták serkenteni: ezer-kétezer euró kedvezményben részesül az, aki régi, elavult kocsiját újra cseréli.
- A találkozón egyetértettünk abban, hogy túlkapacitás alakult ki az ágazatban, s hogy a válság után az iparág másként néz majd ki, mint most - mondta Mester Zoltán szakállamtitkár, aki nem márkák eltűnését tartja valószínűnek, hanem a modellpaletta szűkítését, egyes gyártósorok leállítását. Magyarországon az ágazat közvetlenül hatvanezer, közvetve további mintegy ötvenezer embernek ad munkát. S nemcsak az autógyárak, hanem a beszállítók is támogathatók, például foglalkoztatási programokon keresztül. De ez vonatkozik a Magyarországon letelepedett külföldi járműgyártókra is. Mint Mester utalt rá, a jövő héten Budapesten is autóipari csúcsot tartanak, a tavaly ősz óta működő ágazati versenyképességi tanács keretében.
A vállalati hitelezési csatornák megnyitását szorgalmazza az iparszövetségeket tömörítő BusinessEurope, amelynek szakértői pénteken azt mondták Brüsszelben: az Európai Központi Banknak követnie kellene az amerikai példát a kamat további csökkentésében, a vállalati kötvények elfogadásában fedezetként, s a bankközi piac garantálásában. A BusinessEurope az igen borúlátó előrejelzését is óvatosan adja közre, mert a helyzet súlyos romlására számít. A nemzeti össztermék 1,5 százalékos visszaesését prognosztizálja jelenleg az unióban. Összesítése szerint a tagországok a GDP 22 százalékát ajánlották fel a bankmentési akciókhoz, s ennek felét el is költötték.