Két különböző pénzügyi mentőprogramot készítettek elő csütörtökön a Capitoliumon. A szenátus egyrészt 50:42 arányban elutasított egy javaslatot, amely blokkolta volna a még az ősszel jóváhagyott, 700 milliárdos csomag második felét - a jövő heti képviselőházi szavazás ezek után formalitás.

Az első kedvezményezett, mint bejelentették, a Bank of America lesz, amely egy korábbi, 25 milliárd dolláros mentőöv után ezúttal 20 milliárdot kap, továbbá az állam 118 milliárd dollár fedezetet ad illikvid eszközállományára. Az állam a negyedik negyedévben 25 milliárd dollárt leíró BoA legnagyobb részvényesévé válik, és mérsékli az osztalékokat, korlátozza a menedzsment javadalmazását - ahogy a receptet már a Citigroupnál is alkalmazta. Ben Barnanke Fed-elnök a minap úgy vélte: az adófizetők nem ússzák meg, hogy újabb százmilliárdokat pumpáljanak a bankszektorba. Rámutatott: további feltőkésítésekre és garanciákra van szükség a stabilitás biztosítására és a hitelpiacok konszolidálására.

A nagyobb falat azonban ezúttal az a 825 milliárd dollár, amelynek sorsát a kongresszusi demokraták készítik elő. Ez ugyanaz, mint a Barack Obama által is beharangozott gazdaságélénkítő csomag, de végösszege némiképp nőtt, az adókedvezmények és visszatérítések korábbi 40 százalékos aránya azonban csökkent. Ez megnehezíti majd az egyezkedést az ellenzéki republikánusokkal, akiknek fáj a fejük a hatalmas költekezési terv láttán.

- Úristen! Bár azt írtam le magamnak, hogy csalódott vagyok, de valójában el sem tudom mondani, mennyire mellbe vág, amit látok - próbálta emésztgetni az összegekben szereplő rengeteg nullát John Boehner, a republikánusok képviselőházi vezetője. - Nem úgy kell nézni ezt a törvényjavaslatot, mint ami majd üdvözülést hoz a gazdaságnak. Egyszerűen a földkerekség mindenkori legnagyobb törvényhozási erőfeszítéséről van szó a gazdasági katasztrófa elkerülésére, és meglehet, így is kevés lesz - állítja viszont a javaslat beterjesztője, David R. Obey, a ház pénzügyi kihelyezésekért felelős bizottságának demokrata elnöke.

A tervek szerint még mindig a legnagyobb rész, 225 milliárd jut adókedvezményekre, köztük az adóelőleg egyénenként évi 500 dollárral való mérséklésére, illetve kedvezőbb veszteségleírási feltételekre a vállalkozások számára. Az egyes államok 119, illetve 117 milliárdot kapnának egészségügyre, illetve oktatásra, 106 milliárd dollár szociális célokat szolgálna: az állástalanok immár az alulfoglalkoztatottak nélkül is 11 milliós hadseregének járadékát például heti 25 dollárral emelnék meg.

Húszmilliárd dollárral növelnék az élelmiszerjegy-támogatást, amelyen jelen pillanatban 30 millió amerikai él. Erre azok jogosultak, akiknek a jövedelme nem haladja meg a szövetségi nyomorszint 130 százalékát, azaz egy négytagú családra számolva a havi 2297 dollárt (481 ezer forintot.) A jegyekből - amelyek valójában különleges bankkártyák - legfeljebb havi 588 dollárhoz (mintegy 120 ezer forint) juthat egy család, a juttatás összegét évente egyszer korrigálják.

Infrastruktúra-fejlesztésre - autópályák, utak, hidak építésére - 90 milliárdot szánnak, ezen belül 19 milliárdot környezetvédelemre, 10 milliárdot a városi és a vasúti tömegközlekedés fejlesztésére. Az energiával kapcsolatos beruházásokra 54 milliárd jutna, benne 32 milliárd megújuló technológiákra. Ez utóbbi teerületen számos projekt állt le, illetve működik fél gőzzel az utóbbi időben a magánfinanszírozás beszűkülése miatt. A két utóbbi nagy kalapból 31, illetve 22 milliárdot kapna az épületek energiahatékonyságának fejlesztése. Kutatás-fejlesztésre 16 milliárdot különítenének el, s ebből hatmilliárdot a széles sávú internetkapcsolat terjesztésére szánnak a városokon kívüli területeken.