Gazdák kontra környezetvédők
Az Európai Unió három nagy intézménye, a tanács, a bizottság és a parlament már decemberben megegyezett a részletekről a régóta húzódó vitában, így a keddi strasburgi törvényhozási szavazásnak már nem volt igazán nagy tétje. Néhány, az emberi egészségre veszélyesnek tartott növényvédő szert fokozatosan kivonnak, s megváltoztatják az engedélyezési rendszert. Az uniót három zónára osztják, s a térségen belül bárhol engedélyezett növényvédő szert használni lehet a kijelölt országcsoportban, bár nemzeti szinten azért be lehet avatkozni. Ezt az új eljárást Magyarország élesen ellenezte.
A szerek betiltása is nagy vitát vált ki: a BBC kedd reggeli híradójában például holland almatermesztők érveltek azzal, hogy ha nem tudnak megfelelően védekezni a kártevők és betegségek ellen, a termés ehetetlen, kukacos, csúnya, azaz eladhatatlan lesz. Attól tartanak, megcsappan a termés, és ezért emelkednek majd az árak.
A szavazás után az iparágat képviselő szervezet úgy nyilatkozott, jó lenne, ha a jövőben a szenzációhajhászás helyett inkább a tudományos alaposságra támaszkodnának a döntéshozók. A környezetvédők nevében a Greenpeace kevesellte a betiltott szerek számát. A bizottság a maga részéről üdvözölte a parlamenti többségi vélemény kialakulását, amely szerinte a fogyasztókat védi.
A vitában felszólaló magyar képviselők bírálták a tervezetet. A szocialista Tabajdi Csaba a plenáris ülésen azt mondta: a zónarendszer mesterséges és ellentétes az Európai Unió szubszidiaritási elvével, nem teszi lehetővé a rugalmas reagálást, nem veszi figyelembe az éghajlati különbségeket. Hozzátette: növekedni fognak a termelési költségek, és az unión kívüli tagállamok termékeit sem lehet majd ellenőrizni. - A radikális környezetvédelmi szempontok érvényesítésének következtében a növényvédő szerek visszaszorulnak, és átadják helyüket a génkezelt terményeknek, ami nemkívánatos az EU-ban - fogalmazott. A néppárti Olajos Péter szintén elfogadhatatlannak tartotta az unió három zónára osztását. - Nem kell növényvédelmi szakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember elborzadjon, ha arra gondol, hogy Magyarország például egy zónába kerülne az időjárási és mezőgazdasági termelés szempontjából igencsak különböző Írországgal - hangoztatta. Támogatta ugyanakkor a tagállami szintű cselekvési tervek előírását, a légi permetezés tiltására vonatkozó új szabályozást, az egészségre súlyosan káros szerek betiltását, illetve helyettesítését.
Az új irányelvek értelmében - amelyeket 2011 elejéig kell átültetni a nemzeti joganyagba - az unióban betiltják a növényvédő szerek légi permetezését, illetve alkalmazását lakóterületek közelében. Betiltanak továbbá mintegy huszonkét veszélyes szert: elsősorban a rákkeltő, a mutagén, a reprodukciót károsító, valamint az endokrinzavarokat okozó, a "nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező", illetve "a biológiailag nagyon felhalmozódó és tartósan nem lebomló" kategóriába tartozó kémiai anyagokat. Szigorúbb engedélyezési szabályok vonatkoznak majd az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejlődési, neurotoxikus vagy immunotoxikus tulajdonságokat okozhatnak. A háziméhekre káros anyagok sem engedélyezhetők.
Az EU területét engedélyezési szempontból azért osztják három zónára, hogy csökkenjenek az adminisztrációs terhek, elkerülhető legyen a párhuzamos engedélyezés, és gyorsuljon a növényvédő szerek piacra kerülésének folyamata. A tagállami követelések miatt ugyanakkor nyitva hagyták a kiskaput: nemzeti szinten megtagadható egyes szerek forgalomba hozatala, ha az illetékes hivatalok ezt környezetvédelmi érvekkel alá tudják támasztani.
A három zóna
Északi zóna: Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Svédország
Középső zóna: Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia
Déli zóna: Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország.
