A nagyobb recesszió lyukat üt a költségvetésen
Már senkit nem ért meglepetésként Gyurcsány Ferenc tegnapi bejelentése, miszerint a kormány az eddigi 0,9 százalék helyett 2-3 százalékos gazdasági visszaeséssel számol 2009-ben a lényegesen romló világgazdasági kilátások miatt. A kormányfő tegnap reggel az MTV Napkelte című műsorában beszélt erről, majd felkérte Veres János pénzügyminisztert, hogy két héten belül készítsen új makrogazdasági előrejelzést a 2009-es költségvetéshez.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy egyetlen szám sincs kőbe vésve a költségvetésben, de az egyensúlyi pályáról nem lehet letérni. Igaz, Dominique Strauss-Kahn IMF-vezér kedd esti nyilatkozata alapján az IMF nem ragaszkodik dogmatikusan a 2,6 százalékos magyar államháztartási hiánycélhoz.
A miniszterelnök kizárta mind az adóemelés, mind az általános adócsökkentés lehetőségét, de hozzátette: át kell rendezni az adóterheket. Az azonnali intézkedésekről egy-két héten belüli döntést ígért, erről tegnap kezdett el egyeztetni a kormánytagokkal és az MSZP elnökségével.
Reális és pesszimista forgatókönyvnek tartják a 2-3 százalékpontos recessziót a makroelemzők és az adószakértők. Az új várakozás egybevág az Állami Számvevőszék által korábban jelzett kockázatok lehetséges eredményével is. Ugyanakkor arról nagyjából megegyezően vélekednek a szakértők, hogy a visszaesés költségvetési hatása nem éri majd el a napokban sokat emlegetett 200-300 milliárd forintos szintet. Az idei büdzsé várhatóan több mint 100 milliárd forinttal kevesebb bevételből gazdálkodhat majd.
László Csaba, a KMPG adópartnere, volt pénzügyminiszter szerint a GDP egy százalékpontos csökkenése 50-100 milliárddal kurtíthatja a büdzsé bevételeit, így a mostani prognózis alapján több mint 100 milliárdos kiesés valószínűsíthető. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője és Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is százmilliárd körüli bevételkiesést becsül, utóbbi azonban e feletti szintet valószínűsít. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője 2,8 százalékos visszaesésre számít, ami szerinte 68-80 milliárd forintos mínuszt jelenthet majd a költségvetés bevételi oldalán. Az elemzők szerint a bevételcsökkenés a forgalmi adóban, a regisztrációs adóban, a béreket terhelő adóban és járulékokban, valamint a társasági nyereségadóban lesz érzékelhető. Hogy a kormány a többször átdolgozott költségvetési számokban esetleg túlértékelte a vállalkozások teljesítőképességét 2009-re, azt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már a büdzsé legutóbbi verziójához készített jelentésében is megfogalmazta. A Pénzügyminisztérium ugyanis növekvő társaságiadó-bevétellel számolt recessziós környezetben, ami az elemzők szerint nem több mint kincstári optimizmus. Komoly kockázata van annak is, hogy a költségvetésben szereplő 0,6 százalékos mértéknél jobban - akár 2,5-3 százalékponttal - romlik a foglalkoztatottság. A nagyobb munkanélküliség pedig már önmagában véve is kevesebb személyijövedelemadó- és járulékbevételt jelent, ezenfelül kisebb fogyasztást. A lakossági fogyasztás visszaesését a kormány 3,1 százalékosra becsülte. Ennél a helyzet most kedvezőbbnek látszik, de az év során a hitelfelvételi lehetőségek visszaszorulása is még jelentősen karcsúsíthatja a magánszemélyek pénztárcáját. Míg Kondrát Zsolt úgy látja: a kormányzat eleve meglehetősen komoly fogyasztáscsökkenéssel számolt, mások szerint az áfában is várható némi elmaradás. Az autópiacon mindenesetre egyértelműen a kereslet jelentős zuhanását prognosztizálják, ami a forgalmi adó mellett a regisztrációsadó-bevételekre is kihat.
A számvevőszék emellett többször hangsúlyozta, hogy félő: a hivatalos prognózisnál is kisebb exportnövekedés - és minthogy az exportcikkek jó részét importalapanyagból készítik - kisebb importnövekedés várható, ami megintcsak csökkenti a büdzsé tényleges bevételeit.
A 2009-es költségvetési makropályában szereplő egy százalékpontos GDP-visszaesést nem kifogásolták a számvevők. Ám jelezték: a pénzügyi válság kiterjedése nem jelezhető előre megnyugtató pontossággal, így elképzelhető, hogy a decemberben elfogadott verziónál kedvezőtlenebbül alakul a helyzet.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke egy januári előadásában azt mondta, a 2009-es költségvetés abban az esetben lesz tartható, ha a válság nem súlyosbodik tovább - ez a jelek szerint nem így lesz -, valamint megfelelő együttműködési készséget mutatnak az emberek. Hozzátette: súlyosbodó válság esetén a GDP 1,5-2 százalékpontos viszszaesése technikailag még kezelhetőnek tűnik a 2009-es büdzsé adta kereteken belül. Egy 3-4 százalékpontos visszaesés azonban már jelentősen megváltoztatná szerinte az államháztartás finanszírozhatóságát.
A 2009-es költségvetés megírásakor a kormány ugyanis elment addig a határig, amíg az egyenleget úgy lehetett javítani, hogy a büdzsé, illetve az állami kiadások szerkezetéhez alapvetően nem nyúlnak hozzá. (Vagyis a szerkezeti reformokkal nem kell társadalmi érdekellentéteket felvállalni és kezelni, ami már politikailag is igen kényes kérdés lenne). Ennek ára azonban a tartalékok kimerítése, ami együtt jár az állami szolgáltatások szűkülésével - az egészségügyben néhol ellátási zavarokkal, némely önkormányzatnál finanszírozási problémákkal - tette hozzá előadásában Kovács Árpád.
A most körvonalazódó 100 milliárdos lyuk befoltozására ugyanakkor van több olyan módszer is, amely igazodik a kormány eddigi gyakorlatához. A leginkább kézenfekvő megoldás az áfa emelése lenne. Török Zoltán szerint két százalékpontos áfaemelés önmagában véve elég lenne. A piaci hírekben szereplő három százalékpontos növelés ugyanis 250-300 milliárd forintot hozna. Kondrát Zsolt szerint az áfaemelés azért is jó megoldás, mivel az most nem okozna inflációs gondokat - az áremelkedési ütem jóval alacsonyabb lesz a vártnál, ami egyébként kisebb költségvetési bevételt is jelent. Suppan Gergely szerint viszont a megoldás azért kedvezőtlen, mert a magyar gazdaság most is rettenetesen túl van adóztatva, és ez a lépés csak tovább rontana az amúgy is depressziós hangulaton. Így gondolja ezt Oszkó Péter is, a Deloitte tanácsadó cég elnöke, aki szerint a most támadt lyukat csakis a kiadások lefaragásával szabad befoltozni. László Csaba először a költségvetés tartalékaihoz nyúlna hozzá, s ha az nem elég, szerinte is a leginkább kézenfekvő megoldás az áfa emelése lehet. A Takarékbank elemzője szerint még 192 milliárd forint tartalék áll rendelkezésre a költségvetésben (a 13. bér tervezettnél nagyobb kompenzációjára kifizetett összeg levonása után is).
Felmerülhet az a lehetőség is, hogy a most a GDP 2,6 százalékára beállított államháztartási hiánycél teljesítését elnapolhatja a kormány. Török Zoltán szerint a kormányfő bejelentése ellenére (amely szerint minden változhat, csak az egyensúlyi pálya nem) korántsem biztos, hogy a kormány mereven ragaszkodik majd a 2,6 százalékos államháztartási hiányhoz. Ha az 2,9 lenne, arra is rábólinthatna - lényeg az, hogy 3 százalék alatt maradjon. Hogy ez lehetséges, azt alátámasztja Dominique Strauss-Kahnnak az MTV kedd esti adásában elhangzott interjúja is. Az IMF-vezér ekkor azt mondta, bár a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalom helyreállítása szempontjából kulcsfontosságú a megígért hiánycél teljesítése, az IMF mégsem áll hozzá dogmatikusan a kérdéshez, mivel a fő cél a gazdasági növekedés beindítása. A világgazdasági körülmények pedig romlottak azóta, hogy a magyar parlament elfogadta a 2,6 százalékos deficitcélt. Ezt követően Veres János nyilatkozatában utalt Dominique Strauss-Kahn kijelentésére. Azt mondta, mivel a világgazdaság rosszabbul teljesített a vártnál, az ebből fakadó, esetleges költségvetési egyenlegromlást érvényesítheti majd Magyarország az IMF-fel történő tárgyalásokon.
Arra azonban minden elemző felhívta a figyelmet: a kormánynak nem csak arra kell figyelnie, hogy a költségvetésben támadt bevételi űrt pótolja. (Ezért nem lehet csak a tartalék felhasználása vagy a hiány kismértékű növekedésének megengedése megoldás). A helyzet ugyanis nagyon törékeny, a befektetők - eddig visszatért - bizalma pedig nagyon könnyen elillanhat. Könnyen feltámadhatnak az ország adóssághelyzetével kapcsolatos kételyek az alacsony növekedési kilátásaink miatt, s ebben a helyzetben már nem lesznek elegendőek a tűzoltó jellegű, rövid távú megoldások. Ekkor a bizalom visszanyeréséhez már elkerülhetetlenül fel kell mutatnunk, hogy hosszú távon milyen lépésekkel szeretnénk az országot magasabb növekedési pályára állítani.
Az olcsó olaj is lehetőség
Lehetőséget ad a bevételek növelésére az alacsony olajár is. László Csaba szerint a mostani helyzetben akár az üzemanyagok jövedéki adóját is meg lehetne emelni valamelyest. Suppan Gergely ugyancsak az energiaárak csökkenésére apellálva vetette fel a gázár-kompenzáció lefaragását. Ám hangsúlyozta: a kompenzáció mérséklésére csak a fűtési szezon végén, de leginkább félévkor lehetne sort keríteni - ennek ellenére ebből elő lehetne teremteni a szükséges összeg döntő részét. A további 20 milliárdot pedig a minisztériumoknál "fűnyíróelvszerűen elindított elvonások alapján" lehetne megtakarítani.
