Az EU újra kukoricázik
Az eddigi félmillió tonna után, februárban újra kukoricát vásárol az unió - nyilatkozta lapunknak Rieger László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal igazgatója. Bár Brüsszel hivatalosan csak egy hét múlva hozza nyilvánosságra, hogy november elejétől december végéig mekkora mennyiségű terményt ajánlottak fel intervencióra, a magyar intervenciós igazgatóval már közölték, hogy a 700 ezer tonnás kukoricakeretet nem merítették ki. A magyar gazdák 359 ezer, a szlovákok 168 ezer és Csehországban ezer tonnát ajánlottak fel, 101 eurós tonnánkénti induló, november elsejei induló áron. (Ez havonta 41 eurócenttel gyarapszik.) Az Európai Bizottság a minőségi követelményeknek megfelelő minden felajánlást elfogad, hiszen az első menetben nem volt szükség visszaosztásra, mivel nem merítették ki a teljes keretet. Erről január 25-ig minden pályázót értesítenek. Ez a termelőknek rendkívül fontos, hiszen az értesítés bankhitelek felvételekor készfizető garanciának felel meg.
Rieger László elmondta azt is, hogy rövidesen újraindul a pályáztatás, s ez további 170 ezer tonna kukorica megvásárlását jelenti tonnánkénti 25-27 ezer forintos áron, ami minden bizonnyal hatással lehet a pangó hazai piacra. A korábban az alacsony árak miatt elégedetlenkedő termelők képviselői azonban más véleményen vannak. Szerintük kedvezőbb ajánlat a különösebb minőségi kikötés nélküli, néhány ezer forinttal kisebb szabadpiaci ár.
Néhány tízezer hektárra becsülik a fűtőanyagnak hátrahagyott töretlen kukoricát. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint nincs abban semmi különös, hogy a kisebb, főként önellátásra termelő alföldi gazdák, ha kevesebbet adnak a tengeriért, mint a fáért, akkor fűtenek a csöves kukoricával. A szakember, aki maga is gazdálkodó, elmondta: így volt ez évtizedekkel ezelőtt is. Most egy tonna jobb minőségű, száraz morzsolt szemért 23-24 ezer forintot kínálnak. A fűtésre visszatartott termény pedig még lábon áll a határban, ennek - májusi morzsoltban számolt - valódi értéke tonnánként 15-17 ezer forint körül van, amit a 24-26 ezer forintos tűzifaárral kell összevetni.
Vancsura József úgy számol, hogy a kilencmillió tonnás kukoricatermésből itthon havonta 300 ezer tonna fogy, s a következő betakarításig legalább négymillió tonnát lehet exportálni. A termelők többsége pontosan számol, s tudja, hogy most egy 23-24 ezer forintos ár ér annyit, mint amennyit az intervenciós kukoricáért adnak. A szabadpiacon nincs minősítési hercehurca és a tonnánkénti 15 eurós letét.
Kócza Zsolt, az Agrograin Zrt. elnök-vezérigazgatója is hasonlóan vélekedik. Szerinte a jelenlegi gyenge forint a magyar kukoricaexportőröknek kedvez, és általánosnak mondta azt, hogy a hazai dunai kikötőkben tonnánként 91 eurót ér a kukorica, ami mostanában 25-26 ezer forint. Véleménye szerint a hazai kukorica eladásával nem lesz gond, hiszen világfajtákat termesztenek, és jó a minőség is, azt azonban a termelőknek tudomásul kell venni, hogy exportálni csak világpiaci áron lehet.
Egy kis jarovizáció nem árt a növényeknek
Az elmúlt fagyos két hét - amikor általában mínusz 5 és mínusz 14 fokos hideget mértek - még nem ártott a határban telelő őszi vetésű gabonának, a fagyra érzékeny repce eddig nem sínylette meg komolyabban a hideget - tájékoztatott Vancsura József. A földeken telelő növényeknek szükségük van bizonyos korlátok között a téli fagyokra, hogy tavasszal jó termés esélyével szökkenjenek szárba. Ezt a jelenséget a szakemberek jarovizációnak vagy vernalizációnak mondják. Vancsura szerint a téli veszedelmek még nem múltak el, mert a hétre ígért nappali fagypont feletti hőmérséklet és az éjszakai lehűlés, a felfagyás lehetősége a hótakaró nélküli határban már valódi károkat okozhat. Ilyenkor ugyanis a felolvadó, majd az éjjel lehűlő talaj mozog, és kiborul a zsenge növény, de gyakran előfordul az is, hogy a hullámzó talajrögök eltépik az őszi gabonák gyökerét. A szerdai ónos eső nem okozott kárt, különösen azért, mert napközben a melegedés hatására sok helyütt elolvadt a fagypáncél. Az őszi kalászosok csak a második naptól sínylenék meg a jégtakarót. Hasonlóról számolt be Szabó József, a FruitVeb elnöke is. Az egészséges törzses ültetvényekben az ágakra, vesszőkre, rügyekre fagyott félcentis víz a hosszú hideg periódus után meg sem kottyan. A bajok csak egyhetes jégpáncél után kezdődnének, vagy ha sokkal vastagabb, és a hatalmas teher hatására törik a korona.
