A hétfői gyengülés mindenesetre nem mondható rendkívülinek: a hazai deviza "csak" mintegy két százalékot gyengült egy nap alatt (pénteken még 276,65-nél járt a kurzus), miközben a lengyel zloty 2,5 százalékos mínusszal zárta a napot. A török líra 1,5, a cseh korona viszont alig 0,6 százalékot veszített értékéből egy nap alatt az euróhoz képest. A mérséklődés magyarázatai között ismét felbukkan az euró árfolyamának esése - az amerikai valuta erősödése általában pénzkivonást hoz a fejlődő országokban. Ezt az elemzők szerint megfejelik a recessziós félelmek, hiszen a gazdasági visszaesés kisebb inflációt hoz, s a kettő együtt a kamatok csökkentésére készteti a jegybankokat. A befektetők pedig a magasabb hozamot szeretik.

A forint esetében ráadásul a múlt héten erőteljes utalást is kaptak arra, hogy a kamat tovább csökkenhet. Miután Simor András jegybankelnök azt mondta, hogy az MNB inflációs céljai gyengébb árfolyam mellett is teljesülhetnek, az elemzők egyértelműnek vélték: a központi bankot kevésbé zavarja majd az esetleges spekulációs támadás réme, és a hónap végén kamatot csökkent. Egyesek már a múlt hétre rendkívüli mérséklést vártak, ami viszont elmaradt.

A devizapiaci kereskedőket mindezeken felül az IMF vezérigazgatójának látogatása is izgalomban tartja. Azt, hogy maga Dominique Strauss-
Kahn vizitel Budapesten, a piacok úgy értelmezik: nagy a baj. Az index.hu az alacsonyabb infláció és a gyengébb növekedés miatt már most 200 milliárdos bevételkiesésről beszél - kormányzati körökre hivatkozva.

A kérdés ma az, miként értékelik majd a piacon azt a - várható - bejelentést, hogy az IMF szerint a kabinetnek tartania kell államháztartási hiánycélját. Az általános mondat ugyanis bizonnyal elhangzik majd - csak környezete és értelmezése lesz a kérdés.