- Az ön jelenlétével váratlanul magas szintű lett az IMF hazánkban tárgyaló küldöttsége. Felröppent találgatások szerint a szervezet nincs megelégedve a magyar készenléti hitelcsomaggal kapcsolatos feltételek teljesítésével, netán váratlan nehézségeket kell elsimítani a magyar kormánnyal. Kivel találkozik a magyar fővárosban?
- Ellenkezőleg: a kormány gazdasági programjának októberi bejelentése óta a pénzpiaci feltételek gyorsabban javultak, mint amire számítottunk. A forint árfolyama nagyjából stabilan alakult, az államkötvények hozama esett, a külföldi anyabankok támogatták magyarországi leányvállalataikat, a nemzetközi tartalékok, a devizalikviditás növekedett. A globális pénzpiacok azonban változatlanul nyomás alatt vannak, ezért Magyarország külső finanszírozása továbbra is nehéz lesz, így helytelen lenne önelégültnek lenni.
Annak érdekében, hogy helyreállítsa a nemzetközi befektetői bizalmat, és minimalizálja a magyarországi gazdasági visszaesést, alapvető, hogy a kormány saját programjával összhangban alakítsa a gazdaságpolitikát. Budapesten találkozom Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Orbán Viktor Fidesz-vezetővel, Veres János pénzügyminiszterrel, a parlament gazdasági és költségvetési bizottságának tagjaival és Simor András MNB-elnökkel.

- Ön szerint elérhetett-e volna Magyarország jobb feltételeket is a 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről folytatott egyeztetéseken?
- Mint minden IMF-hitel esetében, mi azt kértük, hogy a kormány dolgozzon ki egy az ország fő makrogazdasági és pénzügyi kihívásaira - az államháztartást, illetve a gazdasági visszaesés miatt a bankrendszert érintő kockázatra - választ adó gazdasági programcsomagot. Az államadósság magas szintje miatt alapvető, hogy az államháztartási célok teljesüljenek, ideértve a költségvetési hiány lefaragását is. Helyénvaló a 2,6 százalékra történő deficitcsökkentés, ahogy az a 2009-es büdzsében szerepel. Miközben a bankrendszer jelenleg erős pozícióban van, a gazdasági visszaesés rontani fogja a hitelminőséget, a külső finanszírozási feltételek valószínűleg feszesek maradnak. Ezért üdvözlöm a nemrég jóváhagyott banktámogató törvényt, amelyben a feltőkésítés mellett olyan hitelgarancia-lehetőségek szerepelnek, amelyek hasonlóak a más európai uniós országok pénzintézeteinek rendelkezésére állókhoz.

- Ragaszkodott-e az IMF előfeltételekhez, hogy Magyarország megkaphassa a készenléti hitelt? Például éppen a banktámogató csomaghoz? A kormány maga javasolta-e bizonyos kötelezettségek vállalását, vagy az önök javaslatait követte? Kinek az ötlete volt a 13. havi nyugdíj befagyasztása?
- A programot, benne a tételes kötelezettségekkel, a magyar illetékesek dolgozták ki, követve az IMF általános tanácsát, amelynek alapját más országok esetében szerzett tapasztalataink adják. Az állami kiadások csökkentését célzó lépéseket, így a 13. havi nyugdíj limitálását ugyancsak a kormány dolgozta ki. Ez utóbbi egyébként a kisnyugdíjasok védelmét biztosítja.

- Az utolsó részlet 2010-ben esedékes. Miért éppen akkor, hiszen ez Magyarországon választási év? Mi történik, ha a leendő kormány drasztikusan változtat a gazdaságpolitikán?
- Az IMF készenléti hitelkeretének az a célja, hogy a tagországok megfelelhessenek a rövid távú kihívásoknak; a tizenhét hónapos futamidő tipikusnak mondható. Ha a gazdasági problémák hosszasabban jelentkeznek, mint amire most számítunk, a megállapodást meghosszabbíthatjuk. Ha a 2010-es választásokat követően felálló új kormánynak továbbra is pénzügyi segítségre lesz szüksége, és olyan gazdaságpolitikát dolgoz ki, amely szavatolja az ilyen segítséget, mindent megteszünk majd, hogy segíthessünk.

- A recessziós időket nem tartják a legalkalmasabbaknak a költségvetési hiány csökkentésére. Amerika például a tízszázalékos deficit felé közelít, miközben vezető közgazdászok, mint Paul Krugman vagy Jeffrey Sachs még a 750 milliárd dollár körüli élénkítő csomagot, azaz közköltekezést is keveslik. Nem tart-e attól, hogy az erőn felül vállalt deficitcsökkentés a jelenlegi makrogazdasági környezetben éppenséggel mélyítheti a receszsziót, deflációt gerjeszthet, és végső soron a hiteltörlesztést is veszélyeztetheti?
- A költségvetési politikának hozzá kell járulnia a makrogazdasági stabilitáshoz, és biztosítania kell az államadósság mértékének fenntarthatóságát. A kormány céljainak teljesülése - hogy finanszírozza a hiányt és fedezze az esedékes törlesztéseket - a befektetők hajlandóságától függ. A befektetők pedig csak akkor hajlandók erre a finanszírozásra, ha úgy vélik: a kormány a jövőben teljesíteni tudja kötelezettségeit. A befektetői bizalom elnyerése megtérülő befektetés, amely biztosítja, hogy a növekedéshez továbbra is források állnak majd rendelkezésre.

- Az Európai Bizottság is régóta sürgeti a magyar államháztartás rendbetételét. Hogyan dolgoznak együtt?
- Szorosan együttműködve támogatjuk a magyar gazdasági programot. Mindkét intézmény tekintélyes támogatást ad: euróban számolva az IMF 12,5 milliárdot, az EU pedig 6,5 milliárdot. Gyakoriak a konzultációk, közös küldöttséggel látogatunk Budapestre.

- Az első kör, Ukrajna, Izland, Magyarország és Pakisztán után számítanak-e mostanában hasonló segítségért jelentkezőkre?
- A Valutaalap hagyományos felelőssége, hogy pénzügyi segítségnyújtással tompítsa a sokkhatás érte országok érintettségét. Nemrég gyors és igen tekintélyes támogatásban részesítettük az ön által is említett országokat, újabban pedig Lettországot. Készen állunk a gyors cselekvésre más országok esetében is, ha szükségük van ránk.

- A válság nyomán átalakul a globális pénzügyi piac. Mi lehet ebben az IMF szerepe? Több-e annál, mint egy háziorvosé, aki recepteket ír fel az országoknak?
- Most már általánosan elismerik, hogy a pénzpiaci szabályozásban változásokra van szükség. A nyílt pénzügyi rendszerek óriási gazdasági előnyökkel járnak, de csak megfelelő felügyelet esetén működnek. Ennek a felügyeletnek és szabályozásnak jó részét továbbra is országos szinten hajtják majd végre. Ugyanakkor a pénzpiacok globalizációja fokozottabb nemzetközi koordinációt tesz szükségessé. Ez fontos feladatot ad a nemzetközi szervezeteknek. A valutaalap különleges szerepet játszik ebben a folyamatban, mivel arról tesz le értékelést, miképpen függenek össze a pénzügyi szektor és a pénzpiacok szabályai, illetve a makrogazdasági teljesítmények. Mivel a világ csaknem valamennyi állama tagja a szervezetnek, az IMF hozzájárulhat a tagországok közötti egyeztetés és együttműködés gépezetének működtetéséhez. Ebben más nemzetközi szervezetekkel is szorosan együttműködünk. A Pénzügyi Stabilitási Fórummal olyan kulcsterületeken dolgozunk az együttműködés erősítésén, mint a korai előrejelzések. Az IMF részt vesz a G20-ak által felállított munkacsoportokban: számos kérdésben javaslatokat dolgoz ki, például a megbízható szabályozás és az átláthatóság erősítésére.

Még 150 milliárd dollár kellene válságkezelésre

A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) további 150 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy képes legyen segíteni a feltörekvő és a szegény országoknak abban, hogy kilábaljanak az egyre mélyülő gazdasági válságból - nyilatkozta a Bloombergnek Strauss-Kahn vezérigazgató. Hozzátette, ha fél éven belül nem javul a helyzet, akkor újabb és újabb államoknak lesz szükségük az IMF segítségére, és az igények minden bizonnyal meghaladják majd azt az összeget, amennyiből a szervezet gazdálkodhat.

Úgy véli, ha megszületik a politikai döntés, nem lesz túl nehéz 150 milliárd dollárt találni a célra. Alternatív ötletek már vannak, Németország és Franciaország szerint az IMF nyomást gyakorolhatna olyan államokra, amelyek jelentősebb külföldi befektetéseket hajthatnának végre. Ilyen például Kína vagy Szaúd-Arábia. Strauss-Kahn szerint az európai országok vezetőinek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a gazdaságok helyzete egyre romlik, amiből előbb-utóbb társadalmi elégedetlenség következik. Szavait megerősítendő a vezérigazgató hozzátette, a közeljövőben az IMF jelentősen növelni fogja azt a prognózisát, amely a globális válság okozta pénzügyi veszteségekre vonatkozik. A valutaalap legutóbbi előrejelzésekor ezt az összeget 1,4 billió dollárban határozta meg.

Arra is figyelmeztetett, a közeljövőben több egyéb gazdasági prognózisukat is módosítják. Novemberben az IMF azt mondta, 2009-ben a globális gazdasági növekedés 2,2 százalék lesz, ezen belül az USA-ban 0,7, Japánban 0,2, az eurózónában 0,5 százalékos viszszaesés várható. (Sz. B.)

Dominique Strauss-Kahn: A befektetői bizalom elnyerése megtérülő befektetés