Az országban több mint harminc akkreditált vizsgaközpont működik, azonos elvek szerint, de a részleteket illetően eltérő feltételekkel. A www.nyak.hu honlapon nagyon sok hasznos információ található, s a központok mintafeladatokat is közzétesznek. Célszerű elolvasni szabályzatukat, amelyekből kiderül, mikor, hol, milyen feltételekkel zajlanak a vizsgák, milyenek a felülvizsgálat szabályai. A vizsgázók ugyanis megtekinthetik eredményüket, értékelésüket, és felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be. Vannak helyek, ahol gyorsított javítást is lehet kérni - például akkor, ha valakinek éppen a diplomájához hiányzik a bizonyítvány.

Mivel a vizsgalehetőségek útvesztőjében könnyű eltévedni, csokorba gyűjtöttük a legnépszerűbb általános angolnyelv-vizsgákat.

EURO

A jelentkezők 2006 óta választhatnak az egynyelvű és a kétnyelvű változat között - mindkét típust elfogadják az egyetemi felvételiken, állásinterjúkon.

A középszintű vizsgán az olvasott szövegértési feladat után az íráskészséget tesztelik. Általában egy levélre kell reagálni, majd a nyelvtani ismereteket és a szókincset ellenőrző diktálós és feleletválasztós feladatok következnek. A szóbelin lehet szótárt használni, a halott szöveg értése után a beszédkészséget szituációs gyakorlat, beszélgetés, történetmesélés alapján ítélik meg.

A kétnyelvű változat elsősorban azoknak ajánlott, akik otthonosan mozognak a fordítás és a tolmácsolás terén, a vizsgán ugyanis a magyarul elhangzó szöveg angol jelentését és az angolul elhangzó szöveg magyar jelentését is pontosan meg kell adni. Az EURO az általános vizsgázói tapasztalatok alapján változatos, jól szervezett nyelvvizsga.

ECL

Az ECL akkreditált nyelvvizsgája elsősorban azoknak ajánlott, akik hadilábon állnak a nyelvtannal - ilyen jellegű feladat ugyanis ezen a vizsgán nincs. Cserébe viszont a szövegértési rész általában bonyolult, számos összetett mondatot és ritkán használt kifejezést tartalmaz. Az írásbelin a jelöltnek két fogalmazást kell szótár nélkül, irányított szempontok szerint megírnia, majd két szövegértési feladat helyes megoldásával kell igazolnia, hogy szótár nélkül is megérti a nem éppen egyszerű szöveg tartalmát.

Az ECL szóbeli részére két vizsgázót egyszerre hívnak be, akiknek adott témáról kell beszélgetniük, majd a vizsgáztató által választott képcsoportok alapján alaposabban kifejteniük valamilyen témakört. A szóbelit a szövegértési feladat zárja.

A középfokú és a felsőfokú komplex nyelvvizsgák ára is 22000 forint, érdemes azonban jó előre gondolkodni a jelentkezésről, vizsgákat ugyanis többnyire csak kéthavonta tartanak.

TELC

A középfokú TELC nyelvvizsga írásbeli fordulója három részből áll: olvasott szöveg értéséből, a nyelvtani ismeretek ellenőrzéséből és fogalmazásból, amire összesen 120 perce van a vizsgázónak. A szóbelin a hallás utáni szövegértési feladatot általános bemutatkozás követi, majd a vizsga nagy népszerűségét magyarázó prezentációs rész - erre ugyanis otthon fel lehet készülni. A vizsgázónak egy választott témát kell részletesen bemutatnia, és válaszolnia a másik vizsgázó kérdéseire. Az utolsó két feladat során mindenki egy olvasott szöveg alapján fejti ki véleményét adott témáról, majd a másik vizsgázóval közösen old meg valamilyen helyzetet.

A TELC összességében nem nevezhető könnyűnek, elsősorban az írásbelin visszaköszönő hosszú szövegek, a sok ismeretlen szó és a rövid feladatmegoldási határidők miatt. A szövegértési részek hosszúak és bonyolultak, fontos, hogy a vizsgázó képes legyen a lényeg kiszűrésére, arra ugyanis biztosan nem lesz ideje, hogy minden mondatot lefordítson.

Cambridge ESOL

A Cambridge nyelvvizsgák az egész világon elismertek és magas szintű angolnyelv-tudásról adnak számot - nálunk 2005 óta akkreditáltak. A munkaadók, egyetemek és egyéb oktatási intézmények is igen kedvelik ezt a bizonyítványt.

Általános nyelvből négyféle vizsga áll a jelentkezők rendelkezésére, amelyek a vizsgázók négy nyelvi alapkészségben való jártasságát mérik (beszéd- és íráskészség, hangzó és írott szöveg értése). A Cambridge FCE egy erős hazai középfokú vizsgának felel meg. A szóbelin a hallás utáni megértést és beszédkészséget 45 percben vizsgálják, az írásbeli fordulóban pedig olvasott szöveg megértése, fogalmazás és nyelvhasználat-ellenőrzés szerepel.

Egy évben általában három alkalommal - márciusban, júniusban és decemberben - tartanak vizsgákat.

BME

A kétnyelvű vizsga középfokon az írásbeli szöveg kiegészítéséből, feleletválasztásból, levélírásból, olvasott szöveg megértéséből, valamint fordításból áll, amire összesen 205 percet kapnak a vizsgázók. A szóbelin a személyes beszélgetést önálló témakifejtés, szituációs feladat, valamint hallott szöveg értése követi. Vizsgát kéthavonta tartanak, jelentkezni a kiszemelt időpontnál nagyjából egy hónappal előbb érdemes. Az írásbeli eredményekről a vizsgát követő 16. napon lehet értesülni.

ITK ORIGO

A Rigó utcai, ITK kétnyelvű vizsgáira a megcélzott vizsgaidőpontnál egy hónappal korábban érdemes jelentkezni, és a felvételinél beszámítható többletpontok miatt azt is jó tudni, hogy az írásbeli eredményére harminc napot kell várni.

A középfokú szóbeli vizsga irányított beszélgetésből, önálló témakifejtésből, szituációs szerepjátékból és beszédértésből áll, az írásbelin pedig nyelvtani teszttel, fordítással, irányított fogalmazással és szövegértéssel kell megküzdenie a vizsgázónak.

Az ITK-nyelvvizsgák díjai a piacon elérhető egyéb vizsgákhoz képest méltányosnak mondhatók: a komplex alapfokú 15 900, a középfokú 18 900, míg a felsőfokú vizsga 19 850 forintba kerül.

A tapasztalatok alapján elsősorban alapfok esetében érdemes az ITK-t választani, tekintve, hogy itt nincs magnóhallgatós rész. Azoknak is javasolják, akik kizárólag szóbeli vizsgára készülnek, e téren ugyanis könnyebbnek mondják a többinél. Hátránya azonban, hogy a pontozás büntető jellegű, vagyis nem a jó megoldások után járnak a pluszpontok, hanem minden egyes tévesztésnél levonnak a gyorsan fogyó, maximálisan elérhető 15-20 pontból.

A bizonyítvány munkaerő-piaci megítélése nem a legjobb, sokan úgy vélik, a vizsga nem elég gyakorlatorientált.

TársalKodó

A kétnyelvű vizsga írásbeli része négy feladatból áll. Az első kettő a nyelvtanra és a szókincsre fókuszál, míg az utóbbiak az írott szöveg megértését tesztelik. Ez nem cselezős típusú vizsga, az említett részek egyszerűek, és a levélírási feladatra is hosszú, 90 perces idő áll a vizsgázó rendelkezésére. Utóbbinál ráadásul három témából lehet választani, és a szótárhasználat is engedélyezett. A TársalKodó szóbeli részében egy szituációs kártya alapján kell szerepjátékban részt venni, amit a közvetítési - fordítási - rész követ. A magnóhallgatás során mindkét szöveget kétszer lehet meghallgatni.

Társalkodó nyelvvizsgákat általában kéthavonta tartanak, a jelentkezői névsort pedig három héttel korábban zárják.

Trinity

Nagyon kedvelt, ám tavaly októbertől itthon már nem akkreditált nyelvvizsga. A népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szóbelire otthon, szabadon választott témából lehet felkészülni, és később erről a témáról beszélgetni a többnyire anyanyelvi vizsgáztatóval. A szóbelin ezután egy szituációs gyakorlat következik, majd egy előre kihirdetett listából választott két témáról folyik a beszélgetés. Az írásbeli négy feladatból, plusz egy levélírásból áll, amire összesen három óra áll a vizsgázó rendelkezésére. Utóbbinál két témából lehet választani. A Trinity összességében vizsgázóbarát megmérettetés hírében áll, kiszámíthatósága miatt könnyű rá otthon előzetesen felkészülni.

City & Guilds

A korábbi Pitmanhoz hasonlóan, ez is egynyelvű nemzetközi vizsga. Elsősorban azoknak ajánlott, akik Nagy-Britanniába készülnek egyetemre vagy munkát vállalni. A változatos feladatoknak köszönhetően jól méri a képességeket. Felépítésében az egyszerűségre törekszik, s az általános, kommunikatív angolnyelv-tudást teszteli.

A feladatok hétköznapiak, életszerűek, és a vizsga alatt egynyelvű szótár használata megengedett, ahogy azt a Pitman vizsgánál megszokhattuk. Az írásbeliben négy szövegértési feladat van. Hiányzó mondatokat vagy éppen kötőszavakat kell pótolni, később pedig újságcikk alapján kell röviden válaszolni a kérdésekre. A fogalmazásrész általában egy személyes vagy hivatalos levél megírásából és egy újságcikkből áll.

Szakemberek szerint az államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgák - a változatosság ellenére - azonos nyelvtudást takarnak.

A magyar nyelvvizsga-bizonyítványokon a hagyományos háromfokozatú - alap-, közép- és felsőfokú - besoroláson túl a Közös Európai Referenciakeret (KER) hat szintjéből a megfelelő besorolást is kötelező feltüntetni. Az alapfoknak a B1, a középfoknak a B2, a felsőfoknak pedig a C1 felel meg. Az A1 és az A2 az alapfok alatti szint, amelyet Magyarországon nem akkreditáltak, a C2 pedig az anyanyelvi szint, amelyre ugyancsak nincs nálunk akkreditáció.