Nem elég, ha anyának tetszik
A szakdolgozat megtanít kételkedni. Arra késztet, hogy több nézőpontot megismerjünk, ne fogadjuk el kapásból az első választ mindenre - mondja Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem munkajogi és szociális jogi tanszékét vezető egyetemi tanár. Szerinte a hallgatónak nem elég csak az előadáson hallottakra, egyetemi jegyzetekre alapoznia tudását, látásmódját, a szakdolgozat pedig remek lehetőség arra, hogy egy-egy területen belül elmélyedjen a már addig megszerzett ismeretben.
A munkajogi és szociális jogi tanszéken íratlan szabály, hogy oktatónként legfeljebb tíz munkát fogadnak el egy évben, bár a munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítás főiskolai szakokon tíz-tizenöt a felső határ. A tanszék minden oktatója népszerű, hiszen sok a közigazgatás egyes területein dolgozó, levelezős, akik "otthoni" - azaz saját munkahelyéhez kapcsolható - témát szeretne feldolgozni.
- A szakdolgozathoz elvégzett munkának többnek kell lennie, mint negyven-ötven oldal ollózás, amit csak begépelnek a hallgatók. A lényeg, hogy egy megfelelő álláspont, tudományos nézet alakuljon ki a diplomamunka írójában. A munkájuk során később minden egyes feladat "szakdolgozat" lesz: szakértői vélemény, igazi tanulmány - véli Hajdú professzor.
Az oktatók nyitottak az új megközelítésekre, új teóriákra, még ha nem teljesen kiforrottak is vagy nem értenek velük teljesen egyet. A professzor például elfogad minden olyan nézetet, amelyet alátámaszt, megindokol, elmagyaráz a szakdolgozó.
- Ha valaki olyan extrém példával jön, hogy szerinte nem kell a gyermek számára támogatást nyújtani, én azt is hajlandó vagyok meghallgatni, még ha - természetesen - nem osztom a véleményét - véli a tanár úr. A szóbeli védéseknél mindig megbeszélik, elemzik az egyes elképzeléseket, de az, hogy esetleg különbözik a tanszék álláspontjától, nem von le a dolgozat értékéből. Az attitűdöt, a hozzáállást, a szorgalmat és az olvasottságot értékelik elsősorban.
- Egy joghallgatónak sokszor nehezebb dolga van, mert egy természettudományi szakos diákkal ellentétben nem alapozhatja kémcsöves kísérletekre, empirikus tapasztalataira a leírtakat - gondolja professzor. A jog a társadalom folyamatait szabályozza, tükrözi és figyeli meg, ezek pedig hosszadalmas fejlődés eredményei, amelybe a hallgatók nem tudnak közvetlenül beleavatkozni, belefolyni. Személyes érintettségük, családi tapasztalataik azonban jó kiindulópontul szolgálhatnak.
- Egy lány a vakvezető kutyák tartásának jogi szabályozásáról - illetve szabályozatlanságáról - ír, mert a családjában tapasztaltak alapján ez a téma keltette fel érdeklődését - hoz egy példát Hajdú József. Említ egy végzőst is, aki szakmai gyakorlatát kifejezetten az adott témával kapcsolatos helyen - egy büntetés-végrehajtási intézetben - töltötte. Vagyis vannak, akik pár hét alatt bepötyögik az oldalakat, mások viszont több hetet, hónapot szánnak a kutatásra, anyaggyűjtésre.
Előfordul, hogy meg nem engedett eszközöket - internetes oldalak másolása, engedély nélküli letöltések - vesznek igénybe. - A teljes plágium és a kicsit több idézés és átemelés között azért vannak különbségek - szögezi le a professzor. - A neves profeszszorok, szakértők szófordulatait, határozott elképzeléseit az adott szakterületen ismerem, így túlnyomórészt észreveszem az ilyen próbálkozásokat - tántorít el minden "tilosban járót" a professzor. Megérti a vizsgák és más munkahelyi leterheltségek miatti kisebb zavarokat is, nem egy hallgatónak adott lehetőséget, póthatáridővel, hiányosságai pótlására.
- Egy levelezős úriember elkészített egy leírást a munkahelyén zajló eseményekről, folyamatokról, csak nem éppen egy szakdolgozatot. Majd amikor, együtt megbeszéltük, és újraírta az egészet, már elfogadtam. Pedig a mamájának az első változat is tetszett... - meséli Hajdú József.
A tartalmi, formai hibákat egy szorgalmasan konzultáló szakdolgozó korrigálja, így nagyobb meglepetés nem érheti az osztályzata kapcsán. Annál azonban, aki csak a témaválasztólap leadásakor és a dolgozat beadásakor jelenik meg, előfordulhat, hogy elutasítják a munkáját.
- Ezek a diákok aztán - ha javítható hibákról van szó - ismételten beadhatják az értekezésüket, de a tanszék nagy súlyt fektet arra, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket. Támogattuk és közreműködtünk a plágiumellenes szabályzat kidolgozásában is, habár azt nem mondhatjuk ki százszázalékosan, hogy minden visszaélést ki tudunk zárni - osztja meg a munkatársai álláspontját is.
A nagy többség nem kockáztatja meg a fáradságos ötödik év végén a plágium vagy az úgynevezett bérírás - amikor valaki más készíti el a szöveget, aminek következménye lehet, hogy a védésen kiderül, a diplomázó nem mindig tudja, mi is áll a saját dolgozatában - vádját.
A diákok nagy része már jó előre lefoglalja a legjobb témákat, és eltervezi, hogy miről fog írni. Így tett Bunford Krisztina is, aki eddigi tanulmányaiból indult ki, amikor az atipikus munkaviszonyok jogi szabályozását jelölte meg. - Megkedveltem a munkajogot, és ez a téma különösen érdekelt, mivel az év folyamán csak címszavakban érintettük ezt a területet - indokolta döntését az ötödéves jogászlány.
