A fiktív beszéd művészete
A fantázia keretein belül szinte mindenre van lehetőség: világokat alkotni, népeket teremteni saját történelemmel, tradíciókkal - és nyelvekkel. J. R. R. Tolkien óta tudjuk, hogy egy fiktív nyelv létrehozása a történet autenticitásának egyik fontos ismérve.
Minden képzeletbeli territóriumhoz dukál egy teljesen új fiktív nyelv is, valamit is magára adó fantasy vagy sci-fi regény már ritka szószedet, szómagyarázat vagy sűrűn teleírt, nyelvi vonatkozású lábjegyzetek nélkül. Az olvasók lelkesedésének nem szab határt a vége felirat vagy egy könyv utolsó mondata. Klubösszejöveteleken, szerepjátékokban, nemzetközi kongresszusokon idézik fel rajongott világukat, s ilyenkor már a teremtett nyelv ki-kilép eredeti kontextusából.
Fikció ide vagy oda, Wacha Balázs nyelvész - maga is egy nyelvtervezet, a pjaspo megalkotója - szerint egy dologban mindenképpen érdemes a realitás talaján maradnunk: - A közbeszéd és a szakirodalom egy jelentős része mesterséges nyelveknek nevezi a nyelvtervezeten alapuló vagy tudatos szó- és szabályalkotással jelentős mértékben befolyásolt emberi nyelveket (tervezett nyelveket) is, amelyeket a szakirodalom más része szerkesztett nyelvekként tart számon - mondja. - Pedig a szigorú értelemben vett mesterséges nyelvek nem emberi nyelvek, hanem olyan jelrendszerek, amelyeket alkotóik eleve rögzítenek: az ilyen rendszer nem fejlődik, nem változik a használat során, a jelsorok értelmezése nem függ a körülményektől, a helyzettől, új szabályok nem keletkeznek.
Mesterséges nyelven írják le a kémiai reakciókat is, s mesterségesek a programozási nyelvek is. A valódi mesterséges nyelvet, minthogy előre meg van szabva, nem kell tanulmányozni. Egészen más a helyzet a szerkesztett emberi nyelvekkel kapcsolatban, hiszen ott különböző lépcsőfokok különíthetők el, amíg a tervezetből társadalmi használatban megszilárdult, "univerzálisan nyelvi" tulajdonságokat, areális eredetű preferenciákat és egyedi sajátosságokat egyaránt mutató, konkrét nyelv válik.
Görgey Etelka műfordító, teológus, hebraista és református lelkész Csodaidők című, a IV. évezred végén játszódó regénytetralógiájában egy vallásos autonóm közösség, a Kaven nyelvét hozta létre. - Alkotástechnikai szempontból, a regény cselekménye és világa szempontjából is fontos szerepet tölt be könyvemben a nitan nyelv. Egyrészt, mert a nyelvek olyanok, mint az ember maga: egyszerre van jelen bennük a logika és a kivételek széles skálája. Ez számomra olyan, mint egy nagy logikai játék, s azáltal, hogy a könyvben is megjelennek nitan nyelvű részek, az olvasók is részt vehetnek a játékban.
Wacha Balázs szerint nemcsak az egy adott nyelvhez köthető csoporttal való azonosulás szándéka a meghatározó: ahhoz, hogy egy nyelvtervezet szocializálódjon és széles körben elterjedjen, a nyelv különféle színtereken való használata, s a nyelv és kultúra összetartozásának mélyítése szükséges.
- Tolkien a nyelvek kedvéért mítoszokat, legendákat költött, s ezt a korábbi szerkesztett nyelvek esetében egykor kimondottan hiányolta. Bár biológiai értelemben egyetlen nyelv sem "él", s költői látomások ellenére a nyelv nem tündér, nem géniusz és nem is élőlény, van, hogy egy szerkesztett nyelvet nyelvszociológiai értelemben, tudományos metaforával szólva igenis élőnek mondhatunk. Éppen mert sokféleképpen, beszédben, írásban, művészetben, szülőktől spontán elsajátított nyelvként és tudatosan elsajátított nyelvként is használt nyelvről van szó. Ez igaz a 121 éves eszperantóra, amelyet a közélet számos fórumán alkalmaznak, tudományos nyelvként 1925 óta használnak. E nyelven világirodalmi és magyar klasszikusok is olvashatók, például A gyűrűk ura, az Ószövetség, a Sorstalanság vagy Gárdonyitól az Isten rabjai. Mindez igaz lehet fiktív nyelvekre is, ha a velük való foglalkozás eléggé intenzív.
A Star Trek univerzum egyik nyelvével is intenzíven foglalkoznak: nyelvkazetták, szótárak, hivatalos újságok jelennek meg klingonul, 1992 óta a Klingon Nyelvi Intézet keretében Shakespeare több művét, a Bibliát, a Gilgames eposzt is lefordították már klingonra. Egyetemi fakultatív kurzusok keretében foglalkoznak a nyelv megreformálásával.
- "A világirodalom házhoz hozatala" minden nyelvi-kulturális mozgalomban megjelenik - magyaráz Wacha Balázs. - A német normalizálását végző Luther, a magyart fejlesztő Kazinczy Ferenc, az eszperantót művelő L. L. Zamenhof vagy Kalocsay Kálmán, az eszperantó verstan kidolgozója a lényeges pontokon nagyon hasonlóan tevékenykedtek. Ezt a vonalat folytatja a klingon is.
Görgey Etelka számos élő és holt nyelvet ismer, kezdve az angoltól, át az olaszon, a héberen, a görögön, a latinon egészen a sémi nyelvekig, mégis előfordult, hogy hosszabb időre az általa alkotott fiktív nyelv kötötte le minden nyelvészeti érdeklődését. - Elgondolkodtam azon, hogy speciális helyzetekben vajon milyen jellegű változások következnének be a nitan nyelvben - meséli -, és volt olyan, hogy hetekig nem írtam tovább a cselekményt, csak "nitanoztam".
Létezik ennél komolyabb nyelvi játék is: fiktív nyelveknél is előfordul kísérlet az anyanyelvi beszélő, például klingon nyelvű kisgyerek felnevelésére. Wacha Balázs szerint ez esetben nem számít, hogy kitalált világ nyelvéről vagy egy a nemzetközi kommunikáció megkönnyítésére létrehozott nyelvről van szó: - A nyelv használata már önmagában sem csupán nyelvészeti, hanem nyelvi és kulturális kísérlet. Ez nem új dolog, sok, az eszperantót otthonról hozó gyermeket tartanak számon. S az mindegy, hogy a nyelv egy ilyen kísérletben milyen eredetű. Ha egy fiktív nyelvet elkezd beszélni egy közösség, az már nem tekinthető fiktívnek. Ettől a ponttól már az lesz érdekes, hogyan fejlődik, milyen lesz több évtized múlva: a nyelv igazi története valójában itt kezdődik el.
