A hirtelen csökkenés az energiaárak gyors leépülésére, valamint a válság következtében drasztikusan visszaeső lakossági fogyasztásra vezethető vissza, megnyitva egyúttal az utat az Európai Központi Bank (EKB) újabb kamatcsökkentése előtt. A kölcsönzési feltételek enyhítését az teheti lehetővé, hogy az infláció messze alatta marad az EKB által meghatározott kétszázalékos szintnek, s a recesszió mélyültével még tovább is süllyedhet. Az EKB kormányzótanácsának jövő csütörtöki ülésén sor kerülhet egy szerényebb mértékű kamatvágásra - ezt Vitor Constancio, a tanács portugál tagja erősítette meg a Bloombergnek. Pár hete Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke még azt hangoztatta, hogy óvatos kamatpolitikát kell folytatni, s valószínűsítette, hogy januárban nem kerül sor enyhítésre. Jelenleg az irányadó ráta 2,5 százalékon áll, s október eleje óta 1,75 százalékpontot faragtak értékéből. Most legalább 50 bázispontos csökkentést vár az EKB-tól a piac.

Az EU statisztikai hivatala egy elrettentő adatot is közölt kedden: az euróövezet szolgáltatási szektorának teljesítménye immár hetedik hónapja csökken megszakítás nélkül. És a jövő talán még sötétebb, legalábbis erre utal a mintegy ötezer, a szolgáltatóiparban működő vállalkozás vezetőjének megkérdezése alapján kialakított PMI beszerzési menedzser index, amelynek decemberi értéke 0,4 százalékponttal 42,1 százalékra esett vissza.

Újabb mínuszok repkednek Amerikában

Az új ipari megrendelések állománya immár negyedik egymást követő hónapban csökkent az Egyesült Államokban, s ilyenre a mérések 1992-es elindítása óta egyszer sem volt példa - közölte a washingtoni Kereskedelmi Minisztérium. A közzétett novemberi adat 4,6 százalékos visszaesést jelez az előző hónap hasonló, 6 százalékos adatához képest. Mindezt a recesszió további mélyülésének bizonyítékaként értékelik az elemzők, akik ennél némileg jobb adatra vártak. A hitelszűke és a fogyasztói kereslet visszaesésének egyenes következménye az ipari megrendelésállomány gyors csökkenése. Pozitív változás a helyzeten már csak Obama elnök beiktatása után várható, amint elindul a javarészt infrastrukturális fejlesztésekből álló 850 milliárd dolláros beruházásdömping.