A felkínált 40 milliárd forintnyi, hathetes lejáratú papírt csaknem három és félszeresen túljegyezték. Ez bizakodásra adhatna okot az államkötvények esetében is, a gazdasági krízis begyűrűzésekor ugyanis éppen az volt a gond, hogy az államháztartás finanszírozásához szükséges piac szinte teljesen befagyott. Elemzők szerint azonban a mostani aukció eredményeiből az államkötvényekre vonatkozóan aligha lehet érdemi következtetést levonni.

Most nagyon rövid lejáratú kincstárjegyre tartottak aukciót, amire van kereslet. Annyi azonban látható, hogy az átlag és a legmagasabb hozam között nem volt különbség - mondta lapunknak Matolcsi Zsolt, a Raiffeisen Bank állampapír-piaci kereskedője. Ez pedig arra utal, hogy pénz van a rendszerben, a bizalom azonban még hiányzik - tette hozzá. Utóbbi ok miatt keresi szinte mindenki a rövid lejáratú papírokat, s ezzel magyarázható a jelentős túljegyzés is.

Tapaszti Attila, a Takarékbank állampapír-piaci üzletkötője hozzátette: hiába nagy az érdeklődés a kincstárjegy-aukción, az államkötvénypiacon továbbra sincs komoly élet. A forgalom meg sem közelíti a válság előtti időszakét. Éppen ezért az ÁKK államkötvény kibocsátásáról aligha dönt a közeljövőben. Már csak azért sem, mert korábban jelezték, hogy az év végéig tartó államkötvény-értékesítési stopot az első negyedévben is érvényben hagyják. Tettek ugyan egy kitételt, hogy folyamatosan figyelik a piacot, s ha a helyzet úgy alakul, akkor értékesítenek. Tapaszti Attila szerint azonban a jelenlegi hozamszintek és kereslet mellett kibocsátásra nem lehet számítani.

Az ÁKK a legolcsóbb finanszírozási megoldást keresi, a mostani környezetben viszont az állampapírpiacnál kedvezőbb lehetőség az IMF-hitel felhasználása. További kamatcsökkentések után és a globális hangulat javulásával viszont már újraéledhet a piac.