A cégek óvakodnak az emberáldozattól
A gazdasági és pénzügyi válság valószínű hatásait - egyebek között a létszámgazdálkodásban - és az enyhítésükre hozott intézkedéseket mérték föl a PTE Közgazdaság-tudományi Kar szervezés-vezetés tanszékének munkatársai. A tavaly november végén végrehajtott kérdőíves körkérdésre 86 cég küldött értékelhető választ. A vizsgálatban részt vevők több mint fele - alkalmazottainak számát és árbevételét tekintve is - a kis- és közepes méretű vállalkozások kategóriájába tartozott, harmaduk iparvállalat, ötödük kereskedelmi cég volt, míg a pénzügyi szektort a válaszadók hat százaléka képviselte.
Egy hónappal ezelőtt a válság a cégek szinte mindegyikét elérte: háromnegyedük forgalmának növekedése a legutóbbi időszakban jelentősen mérséklődött, és negyven százalékuk 2009-re árbevételük csökkenését jelezte előre. A hazai vásárlóerő mérséklődését nagyobb mértékűnek prognosztizálták, mint a külföldiét: a belföldi kereslet mérséklődésével a cégek majd nyolcvan százaléka számol, míg az exportéval csupán a fele. Meglehet, ez annak is betudható, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége a forint jelentős gyengülését - ezzel értelemszerűen a magyar áruk iránti külföldi kereslet növekedését - várja. Ugyanakkor az infláció növekedését magasabbra becsülték, mint a Magyar Nemzeti Bank vagy a legtöbb kutatóintézet. A megkérdezettek alig ötöde gondolta, hogy az áremelkedés öt százalék alatt marad, míg harmaduk a várható inflációt hét és kilenc százalék közé teszi.
- A krízis lefolyását illetően ugyanakkor meglehetősen optimistának tűnnek a vállalkozások: a recesszió időtartamát egy-két évre becsülik, és kevesebb mint tizedük mondta, hogy akár három évnél hoszszabb ideig is elhúzódhat. Azzal mindegyik cég tisztában van, hogy a "business as usual" politikája most nem folytatható, a válság hatásának enyhítésére lépniük kell - összegzi a felmérés eredményét Poór József egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője. A válaszadók több mint kilencven százaléka a költségek csökkentését, a szervezeti hatékonyság növelését tartja a legfontosabbnak, de négytizedük új piacok meghódításával is próbálkozik a visszaesés ellensúlyozására. Nem sok jót ígér viszont az, hogy meglehetősen nagy a beruházásaik elhalasztását is tervezők aránya.
Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy a cégek a válság pozitívumaként említették a munkaerő-piaci kínálat várható növekedését. Úgy vélik, az elbocsátások következményeként könnyebb lesz jól képzett, gyakorlott munkaerőhöz jutni, miközben ők maguk nem terveznek nagyobb elbocsátásokat. Tetten érhető volt a vállalkozásoknak az a törekvése, hogy lehetőleg minél kisebb "emberáldozattal" vészeljék át a kritikus időszakot, negyven százalékuk legföljebb minimális leépítést tervez. Kérdéses, hogy ezek az elképzelések mennyire reálisak, legalábbis annak tükrében, hogy nemzetgazdasági szinten a megkérdezettek majd kilencven százaléka a munkanélküliség jelentős növekedését várja.
A munkaerőköltséggel a felmérésben részt vevő cégek tehát inkább a béremelések visszafogásával takarékoskodnának. Az átlagos béremelési szándék 3,4 százalék, a legalacsonyabb az első számú vezetők körében, összességében 2,5 százalék. A menedzserek egyáltalán nem számíthatnak jövedelmük növekedésére a kereskedelemben és az IT-szektorban. A legmagasabb béremelést a napi fogyasztási cikkeket gyártó, FMCG-cégeknél tervezik. Egyedül ebben a szférában remélhetik a munkavállalók - a cégek által prognosztizált infláció alapján -, hogy nem romlik az életszínvonaluk, míg a gazdaság egyéb területein dolgozóknak három-négy százalékos reálbércsökkenéssel kell számolniuk.
Az emberierőforrás-gazdálkodásban nem készülnek paradigmaváltásra, gyökeresen új eszközök alkalmazására a vállalkozások. Legtöbben egyszerűen a létszám befagyasztását tervezik, de szép számmal - úgy negyvenszázaléknyian - vannak kisebb-nagyobb leépítéssel számolók is. Viszonylag magas azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a teljesítménymenedzsment átalakítását jelezték előre, ez feltehetően a béreknek a teljesítményekhez való erőteljesebb kapcsolását, illetve a munkaintenzitás növelését jelenti. Meglepően magas - negyven százalék körüli - a vállalaton belüli kommunikációban változtatásokat tervezők aránya, vélhetően ezzel remélik a dolgozók együttműködését és lojalitását megszerezni a válságos időszakra.
Vezetői prémiumból munkahely
A foglalkoztatási szint megtartása felülírhatja a profit- és osztalékelvárásokat a többségi állami tulajdonú cégeknél.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tervei szerint a vezetők prémiumfelajánlásai is munkahelyek megmentését teszik lehetővé, míg a bajba jutott állami vállalkozásoknak átmeneti finanszírozási segítséget szerveznek.
- Néhány cég üzleti tervét, például a Magyar Postáét már jóváhagyta az MNV, a többségre azonban januárban kerül sor,
és a legfontosabb szempont az állások megtartása lesz - mondta Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója.
Ezenkívül közmunkaprogramokkal is megpróbálják enyhíteni a foglalkoztatási problémákat, és egy, a portfólión belül létrehozott forgóalap vagy egy kereskedelmi bank bevonásával nyújtanának segítséget a bajba jutott cégeknek.
Minden lehetőséget megvizsgálnak. Az is szerepel a tervek között, hogy források felszabadításával gyorsítsák például az ingatlanok felújítási munkáit.
A vezérigazgató azt is elmondta: az elmúlt hetekben levélben kérték takarékosságra az állami tulajdonú cégek vezetőit. Ők tavalyi prémiumuk felét, illetve
a 2009-es összeg teljes egészét felajánlhatják és átutalhatják egy államkincstári számlára. Az ilyen módon összegyűjtött pénz szintén állások megmentését szolgálhatja. A testületi tisztségviselőktől nem kértek takarékoskodást, az ilyen pozíciókat betöltők tiszteletdíjait viszont egységesen csökkentik, mégpedig tíz százalékkal. (MTI)
