Moszkva elhúzódó válságra készülhet
Súlyos gazdasági recesszió, munkanélküliség, költségvetési hiány és az aranytartalékok zsugorodása vár az idén Oroszországra az olajárak drasztikus csökkenéséhez vezető globális krízis miatt. Azonban míg a kormány kizárólag az Egyesült Államokat okolja a visszaesésért, addig független szakértők szerint az elmúlt évek kormányzati politikája és az orosz vezetés krízis alatt tett - illetve nem tett - intézkedései vezetnek a válság belföldi elmélyüléséhez.
Leginkább azzal, hogy az elmúlt években sem sikerült csökkenteni az olaj- és földgázexport mindent elsöprő túlsúlyát, amely a költségvetési többlet és a gazdasági növekedés egyetlen alapját biztosította.
Az ipari termelés az ország több régiójában már novemberben 12-16 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest. Igaz, Moszkvában ez az arány egy százalék, jövőre azonban radikálisan megnőhet, ahogyan a munkanélküliek száma is. - Az újévi ünnepek után sokan valóban elvesztik a munkájukat, miután a cégek nem finanszírozzák tovább a kényszerszabadságokat - mondta lapunknak Mihail Gyeljagin. A közgazdász - egykor Mihail Kaszjanov kormányfő gazdasági tanácsadója - szerint az autó- és gépiparban helyenként bevezetett 2-4 napos munkahét hosszú távon nem tartható, az elbocsátások kormányzati tiltások ellenére elkerülhetetlenek. (A Kamaz pénteken egy hónapos szünetet jelentett be, de minimálisra csökkentette működését az összes külföldi tulajdonban lévő oroszországi autógyár is.) A munkanélküliség aránya novemberben 6 százalékos volt, ám ez háromszorosára, 15 millió főre is nőhet. - Számuk még nem nagy, bár aggasztó, hogy már a krízis előtti két hónapban 1 százalékponttal nőtt az arányuk - hívta fel a figyelmet Gyeljagin, megjegyezve, hogy az ipari termelés visszaesése jövőre akár 15 százalékos is lehet.
A vállalati nyereségadó helyenként 30 - Moszkvában 66 százalékban - járul hozzá a költségvetéshez. Ez a jövő évben el is tűnhet. - Egyrészt valóban csökken a nyereség, másrészt az adók minimalizálása miatt a vállalatok igyekeznek eltüntetni a maradékot is. Eddig ez azért nem állt érdekükben, mert ez garanciát jelentett a külföldi tőke bevonására, erre azonban az általános krízis miatt amúgy sem lesz mód - vélte a közgazdász, aki szerint a magas olajárak és az acélipar szárnyalásából eddig biztosított költségvetési többlettel és a felhalmozott valuta- és aranytartalékokkal eddig is rosszul gazdálkodott a kormány. Hiba volt a külföldi államadósság idő előtti - így költséges - törlesztése az infrastrukturális fejlesztések helyett. A hitelpiac újbóli beindítására néhány kiválasztott banknak biztosított állami forrás fele pedig nem is jutott el a címzettekhez, véli Gyeljagin. - Az állam képtelen a pénzek útjának követésére, a korrupció mindent behálóz. (Ezt korábban Vlagyimir Putyin kormányfő is elismerte.) Az aranytartalék 2009 végére a felére, 270 milliárd dollárra csökkenhet, ám ha a beavatkozás a jelenlegi módon folyik, éppoly hatástalan lesz, mint a rubel árfolyammentésére eddig felhasznált 130 milliárd dollár.
- Tulajdonképpen nehezebb helyzetben leszünk, mint 1998-ban - mondta a közgazdász a tíz évvel ezelőtti pénzügyi összeomlásra emlékezve. - Akkor ugyanis az üzleti szférát nem terhelte külföldi adósság, az csak az államot nyomta, így egy évvel később már látványos javulást mutathatott. Most viszont az üzleti szféra van eladósodva, így gyors regenerálódás nem várható, ahogy a bevételek növekedése sem.
A közgazdász úgy véli, tudatos protekcionizmusra, állami megrendelésekre - az 1930-as évek amerikai New Dealjére - van szükség, továbbá az energiahordozók árának három- éves befagyasztására, biztosítva az ipar versenyképességét. Az állam azonban Gyeljagin szerint egyre agresszívabb politikai lépéseket tesz, ahelyett hogy a krízis következményeinek enyhítésével érdemben foglalkozna.
Tizenegy éve számolják, de ilyen alacsony értéket még sohasem mutatott az orosz feldolgozóipar beszerzésimenedzser-indexe: decemberi 33,8 pontos értéke jelentős romlás a novemberi 39,8 ponthoz képest is. A mutató és nyolc részmutatója nagyobb mértékben zuhant, mint az 1998-as orosz pénzügyi válság idején - emelik ki a jelentések. A közgazdászok szerint Oroszország is recesszióban lesz 2009-ben, egyes vélemények szerint a tavalyi utolsó negyedévben is már zsugorodhatott a gazdaság kibocsátása.
