Ma többen adnak számlát vásárláskor, kevesebben kínálnak feketén vagy bizonylat nélkül beszerzett portékát, a feketefoglalkoztatás terén azonban változatlanul nagyon rossz a helyzet. Ez szűrhető le az APEH 2008-as ellenőrzéseinek eredményeiből. Mindez részben az év elejétől megemelt mulasztási bírságknak tudható be, de Varga Lászlóné alelnök szerint érezhető hatása van a személyi bírságolásnak is. Tavaly januártól ugyanis az eladó is megbüntethető - maximum 50 ezer forintra -, nem csak a bolt tulajdonosa, ha az ellenőr nem kap számlát vásárláskor. Összesen 1130 alkalmazottat büntettek meg, átlagosan 15 ezer forintra.

Mindez már csak azért is lényeges, mivel 2009-ben már az eladó közvetlen főnöke, és feketefoglalkoztatás esetén a bejelentést elmulasztó személy, illetve annak felettese is büntethető lesz, méghozzá maximum 500 ezer forintra. Varga Lászlóné javulást vár 2009-ben a feketefoglalkoztatás terén is, a 2008-as tapasztalatok ugyanis egyáltalán nem biztatóak. Mint fogalmaz, nem javult a helyzet, a fertőzöttség továbbra is olyan kiszolgáltatott iparágakban jelentős, mint a vendéglátás és az építőipar.

Általánosságban azonban beváltották a reményeket az ellenőrzésekkel kapcsolatos újítások. Eleve több revizorral és alaposabb kockázatbecslési módszerekkel folytatják le az ellenőrzéseket, emiatt nő annak a valószínűsége, hogy az APEH revizorai eljussanak egy-egy vállalkozáshoz. Már indulásnál ellenőrizte az APEH az induló vállalkozások közel harmadát, tipikusan azokat, ahol a tulajdonos(ok) vagy a székhely már több problémás ügyben előfordult. A vizsgálatok közel tizedénél kellett a vállalkozás adószámát rögtön az elején felfüggeszteni - ezt akkor lehet megtenni, ha a tulajdonossal vagy az ügyvezetővel nem tudják felvenni a kapcsolatot, ha nem található a cég a megadott székhelyen, telephelyen.

Kiemelten foglalkoztak azokkal, akik minimális áfát befizetnek, de jelentős forgalmi adót igényelnek viszsza. A sokat emlegetett láncügyletek "főszereplője" is az áfa. Míg 2007-ben e két ellenőrzési területen 87,6 milliárdos adóhiányt (elcsalt adót) állapítottak meg, 2008-ban már szeptember végén közel 120 milliárd forintnál járt a hatóság. Az más kérdés, hogy ebből, valamint a kirótt mulasztási és adóbírságból mennyi folyik majd be. Az áfával ügyeskedő vállalkozások jó része ugyanis egy idő után eltűnik, vagy teljesen kiürítik a céget, amelynek tulajdonosaként adott esetben hajléktalan vagy több néven futó, külföldi magánszemélyeket talál az APEH. A főként a láncügyletekkel foglalkozó, központosított ellenőrzési szakterületen a megállapított adóhiány 34 százalékát fizetik be, a büntetéseknek pedig 13 százalékát, ami az átlagos befizetési aránytól elmarad. Ugyanakkor az ügyek bonyolultságát az is jelzi, hogy viszonylag sok esetben tesz a hatóság büntetőfeljelentést: 2008-ban 18-szor fordult ez elő, és 30 olyan eset volt, ahol a nyomozók értesítették az APEH-et. Ezek kapcsán 90 revízió indult.

A fiktív, illetve a körbeszámlázásos ügyek is jól kapcsolhatóak egy-egy kereskedelmi, iparági területhez. Ilyen például a számítástechnikai eszközök piaca, amelyre kiemelt figyelmet szentelt az APEH. Varga Lászlóné szerint itt már érezhető javulás: a csalók jó részét kiszűrték, a többi piaci szereplő pedig jellemzően ügyel arra, hogy tiszta forrásból szerezze be az áruját.

Jelentős mennyiségű áfa tűnik el a hús- és baromfipiacon is, legalábbis a szakmai szervezetek több tízmilliárd forintnyi forgalmi adóról beszélnek. Az APEH kiemelten foglalkozott ezzel az iparággal: összesen száz vizsgálatot végeztek, kétmilliárd forintnyi megállapított adóhiánnyal. A szakma által emlegetett tízmilliárdokhoz képest ez elenyésző összegnek is tűnhet. Varga Lászlóné a különbséget azzal magyarázza, hogy a nagy pénz azokon a helyeken tűnik el, ahol eleve a húsfeldolgozást vagy -termelést is illegálisan, engedélyek nélkül végzik.

A gabonapiac (gazdák, malmok, tésztagyártók) is fókuszban volt tavaly: a 249 ellenőrzés alkalmával közel hárommilliárdos adóhiányt regisztráltak, amire nagyjából egymilliárdnyi büntetés jön még. A probléma itt is részben a fiktív számlákkal van, valamint a felvásárlóknál a kompenzációs felár elszámolásával, valamint a jövedékiadó-visszaigényléssel akad gond.

Bár már nem az első év volt, hogy a hulladékkereskedelemben nem az eladó, hanem a vevő számítja fel magának (és vonja is le) az áfát a fordított adózás szabályai szerint, a helyzet csak lassan javul. Kisebb összegeket csalnak el, de annál sűrűbben. A 69 ellenőrzésen 4,4 milliárdos adóhiányt tártak fel, amelyhez 2,2 milliárdnyi büntetés kapcsolódik.

Viszonylag új módszer, hogy annál a cégnél, ahol komoly adóhiányra bukkannak, előveszik a vállalkozás tulajdonosait is, és vagyonosodási vizsgálatot indítanak náluk. A tapasztalatok szerint van is mit keresni az ilyen vállalkozóknál, vagyis a jövőben még gyakoribbakká válnak majd valószínűleg az így induló eljárások. Persze jó kérdés, hogy mindezt miként befolyásolja majd a 2009-es adócsomagba beiktatott adóamnesztia a vállalkozók valós vagy sokszor fiktív tagi hiteleire vonatkozóan. A bevételeltitkolást ugyanis sokan nem valós tagi hitelekkel tették rendbe a könyvelésben. Ezt most igen kedvező adó mellett legalizálhatják, és még csak vagyonosodási vizsgálattal sem nézheti meg az APEH, honnan is lehetett az adott esetben minimálbérre bejelentett illetőnek több tíz- vagy százmilliója arra, hogy kölcsönadja a cégének.

A 2007-es, több mint tízezer után tavaly mintegy nyolcezer vagyongyarapodási vizsgálatot indított az APEH, amelyek 70 százalékát fejezték be. Változatlanul az ügyek kétharmadánál találtak valamit, a megállapított adóhiány összege némileg csökkent, de így is átlagosan 7,9 millió forint. Az eljárások harmada több kiválasztási szempont alapján indul (például értékes ingóság, ingatlan, tagi hitel, fiktív költségelszámolás, minimálbér melletti foglalkoztatás).

Helyszíni adóellenőrzések eredménye

Kétmilliárd forintos feltárt adóhiány: ez a baromfi- és húságazatban végzett száz tavalyi APEH-vizsgálat gyorsmérlege