Az utazási szerződésről szóló 281/2008. számú, december 28-tól hatályos kormányrendelet arról rendelkezik, mi történjék akkor, ha az utas meggondolja magát: jelentkezett valamelyik útra, de utóbb mégsem akar elutazni. Ha ezt a szándékát legalább 45 nappal az indulás előtt jelenti be, akkor az utazásszervező követelhet tőle bánatpénzt, amelynek összege legfeljebb a teljes részvételi díj tíz százaléka lehet - mondja ki a jogszabály. Ha viszont az utas 60, vagy még annál is több nappal az indulás előtt közli, hogy eláll utazási szándékától, akkor vele bánatpénzt már nem lehet fizettetni.

Az új szabály nem tetszik az utazásszervezőknek, holott részben előnyösebbnek látszik, mint a máig érvényes rendelet, amely 35 napban jelöli meg az időt, amelyen túl az utas következmények nélkül elállhat az utazástól. - Igen ám - teszi hozzá Salamon András turisztikára szakosodott ügyvéd -, csakhogy a régi rendeletben van egy kitétel, amely szerint ettől a rendelkezéstől eltérhet az utazásszervező, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződése szigorúbb kötelezettséget ró rá. Némely vállalkozás részben erre alapozva különféle címeken - például regisztrációs adó - olykor alaposan megsarcolta a szerződéstől elálló utasait. Követeléseik összegét szinte ötletszerűen állapították meg.

Az utazásszervezők szerint az új előírás azért rendkívül hátrányos a számukra, mert egy tengerjáró üdülőhajóra szóló jegyet ugyanúgy nem lehet 45 vagy 60 nappal az indulás előtt visszaváltani, mint nagyobb nemzetközi rendezvények, például olimpia vagy a Forma-1-es futam helyszínén lefoglalt szállást lemondani.

Úgy tudjuk, hogy az utazási irodák az elvesztett lehetőség helyett már megtalálták azt a jogi megoldást, amellyel továbbra is pénzükhöz jutnának az utas elállása esetén. A kormányrendelet bánatpénzről szól, de nem említi a foglalót. Ha az utazásszervezők előleg helyett ezután foglalót szednének, akkor abból semmit se követelhetne vissza a szerződéstől elálló utas.

Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) szóvivője lapunknak kijelentette: a MUISZ azt szerette volna, ha az új kormányrendeletben megmarad az a passzus, amely szerint ha a külföldi partner más feltételt határoz meg, akkor ahhoz alkalmazkodhatnak a cégek. Így viszont marad az a lehetőség, hogy nem előleget, hanem foglalót kérnek majd az utasoktól.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) turisztikai szakállamtitkára, Kovács Miklós lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bármely utazásszervezőnek jogában áll foglalót kérni. Az emberek majd eldöntik, hogy a foglalót követelő vagy az előleget kérő céggel akarnak-e utazni.

Az utasoknak mindenesetre a jövőben érdemes lesz alaposan megnézniük, milyen jogcímen kérnek tőlük pénzt előre az irodák. Ha ugyanis foglalóként fizetik ki a pénzt, akkor annak egészét elveszthetik lemondás esetén. Hacsak nem készül majd erre egy újabb jogszabály-módosítás.