Lapunk információi szerint az E.ON is szívesen biztosítaná a Déli áramlat magyar szakaszához tervezett gáztárolókat. Ehhez kapcsolódóan az orosz-európai gázvezeték mögött álló Gazprom tulajdonrészt is szerezhet a hazai gáztárolókban.

A német E.ON 2004-ben vásárolta meg a Moltól az összes, 3,4 milliárd köbméter gáz föld alatti raktározására alkalmas hazai területet. A téli ellátás biztosítására a kormány ennek a költségeit a gázáron keresztül el is ismeri. (A szintén E.ON-kézben lévő központi földgázkereskedővel szemben eme cégnek sosem volt jelentős árvitája a kormánnyal - amely így tisztesen fial is.) Azóta az E.ON Földgáz Storage-nek nevezett társaság bejelentette, hogy nyomásnöveléssel tovább emeli a telepek tárolóképességét. Információnk szerint az E.ON teljes programjában a kapacitások további 1,8 milliárd köbméteres bővítése szerepel. A magyar kormány képviselői ezt üdvözölték, de hangoztatták, hogy a bővítést az E.ON-nak immáron megtérülési kormánygaranciák nélkül, a saját kockázatára kell végrehajtania. Találnia kell tehát olyan partnert, amely a gázát nála akarja majd raktározni. A cég feltehetőleg ennek tudatában indult a magyar állam által 1,1 milliárd köbméteres "stratégiai földgáztároló" létesítésére kiírt 2006-os tenderen. Ám ezt a Mol nyerte meg: annak ellenére ugyanis, hogy összes tárolóját eladta, ilyen egység könnyen kialakítható már majdnem letermelt gázmezőkből. Ilyenből pedig a Molnak van sok.

"Történelmi" okokból a Gazprom által Európába tervezett Déli áramlat természetes magyar partnereként is sokáig a Molt tartották számon. A tervezésre a Gazprom és a Mol közös céget hozott létre. A Déli áramlathoz kapcsolódó ígéretként többször elhangzott: a Mol mezői akár 10 milliárd köbméter gáz tárolására is alkalmasak lennének. Politikusaink ekkor vizionáltak Magyarországra "gázelosztó központot".

Ám a Déli áramlat magyar szakaszáról szóló, ez év eleji kormányközi megállapodásból a Molt már kihagyták. Csupán azt foglalták bele, hogy a tanulmányt a Mol-Gazprom közös cégtől kell megvásárolni. A hivatalos indoklás szerint Magyarországot azért nem a Mol képviseli, mert a Gazprom egy állami vállalat, így a magyar oldalon is egy állami cégnek kell állnia. Ez lett a gázüzletben szűz kéznek számító Magyar Fejlesztési Bank.

Az aláíráskor a Déli áramlat magyar szakaszához kapcsolódóan már csupán 1,2 milliárd köbméteres tárolási igény hangzott el. De e tekintetben is a Mol merült fel természetes partnerként. Korábbi értesülésünk szerint meg is indultak a tárgyalások a Mol és a Gazprom között. Egyelőre azonban nem jutottak - a nyilvánosság szintjét is elérő - megegyezésre. A Mol kommunikációjában ugyanakkor a Déli áramlat elébe helyezi a versenytársnak tekintett uniós Nabuccót.

Forrásaink szerint, ha sok hazai tárolós cég verseng a Gazprom kegyeiért, az orosz cég akár tulajdonrészt is kérhet választásáért cserébe. Legutóbb egy nemzetközi ügylet részeként merült fel, hogy az E.ON esetleg kisebbségi részt adna a Gazpromnak a magyar tárolócégből. Erre sokáig az orosz gáztársaság is nyitottnak mutatkozott, ám a terv végül sok minden miatt kútba esett. Erősítheti a Gazprom pozícióit az is, hogy mind Ausztriában, mind Szerbiában komoly gáztároló kapacitásokat épített vagy készül kialakítani. Ezek pedig végső esetben akár át is vehetik a magyarországi tárolási szükségletet.

Értesüléseink kapcsán lapunknak egyik érintett cégnél sem nyilatkoztak. Az E.ON-nál "több ügyben zajlanak megbeszélések", a Mol "előrehaladott tárgyalásokat folytat", a Gazpromtól pedig e tárgyban nem jeleztek vissza.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója és Veres János pénzügyminiszter a Déli áramlatról szóló megállapodás aláírása előtt