Adó sújtotta adományok
A lakosság adakozókedve egyáltalán nem csökkent, sőt: tavaly tíz nap alatt tízezer, idén kilenc nap alatt tizenegyezer doboz ajándékot gyűjtöttünk - mondta lapunknak Suba János. A MikulásGyárat kita-láló és évek óta üzemeltető SuperGroup csoport vezetője szerint tartottak attól, hogy a válság miatt arányaiban több lesz a használt ruha, játék, de végül nem így lett.
Igaz, a MikulásGyár nullszaldós működéshez szükséges költségvetése mintegy ötvenmillió forint, és ezt az összeget 2007-ben a szervezőknek száz munkaóra alatt sikerült előteremteniük, idén azonban ezer óra befektetéssel is mindössze húszmillió forint gyűlt össze. Az eddigi nagy magyar és nemzetközi szponzorok szinte kivétel nélkül csak tárgyi adományokkal szálltak be: faházakat, világítást vagy papírdobozokat biztosítottak. Suba János szerint jövőre csak akkor sikerülhet összeszedni a szükséges pénzt, ha a MikulásGyárat öszszekapcsolja valamilyen, a cégek számára kereskedelmi előnnyel járó tevékenységgel - például egy a budapesti Vörösmarty téren rendezett vásárhoz hasonló programmal.
Biztos, hogy jelentősen visszaesik az az összeg, amit a cégek jótékonykodásra fordítanak. Idén a csökkenés még nem volt vészes, hiszen a vállalatok menet közben nem szálltak ki az általuk támogatott programokból, de nehezen működnek és könnyen megszakadnak a nonprofit szervezetek és a versenyszféra kapcsolatai - mondta lapunknak Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) igazgatója. A gazdasági válság miatt nem egy cégnél a hagyományos karácsonyi parti költségvetéséből csíptek le kisebb-nagyobb összeget a jótékonyság javára, és egyre divatosabb az is, hogy a felső vezetők év végi jutalmukat adományként ajánlják fel a munkatársakkal közösen kiválasztott alapítványnak, intézménynek.
Sok társaság vezetője szerint nem jó üzenet, ha cégük a jelenlegi gazdasági helyzetben luxusnak, és a legtöbb ember számára elérhetetlennek számító tevékenységeket - például golfot, vitorlázást vagy épp a kortárs festészetet - támogatja - állítja Gerencsér Balázs. Ezért elképzelhető, hogy a sport-, kulturális, művészeti adományok egy része a különösen rászorulók, gyerekek, betegek, idősek, hajléktalanok - illetve az őket felkaroló szervezetek - felé áramlik majd.
A nonprofit szektornak azonban nem csak a válság következményeivel kell megküzdenie. - Már idén is nagy gondot jelentett számunkra a kormánynak az a - véleményünk szerint téves és jogtalan - döntése, hogy a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok után az áfát is ki kell fizetni. Ez a szabály rövidlátásról árulkodik, ráadásul igazságtalan, hiszen az adományozó egyszer már kifizette az áfát a vásárláskor. Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása is minimális. Az NIOK igazgatója elmondása szerint létrehoztak egy munkacsoportot, ami a többi között a legnagyobb adománygyűjtők közreműködésével igyekszik minél több információt eljuttatni az emberekhez, cégekhez a jótékonykodás mikéntjéről, az adójogi szabályokról. A csoport lobbizni is fog az adójogi könynyítésekért - tette hozzá Gerencsér Balázs.
A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektorban 2006-ban valamivel több mint 58 ezer szervezet működött hivatalosan, ezek több mint fele egyesületi, 36 százaléka magánalapítványi formában. Minden harmadik szervezet Közép-Magyarországon működött; a három dunántúli régióra 31, az Észak- és a Dél-Alföldre 24, Észak-Magyarországra pedig 11 százalék jutott. Az ezer lakosra jutó nonprofit szervezetek száma országosan valamivel kevesebb mint hat, a fővárosban pedig nyolc feletti. A társaságok több mint fele négy területhez - a szabadidős és hobbitevékenységhez, az oktatáshoz, a sporthoz és a kultúrához - köthető.
A gazdasági mutatók a megelőző évekhez hasonlóan 2006-ban is azt jelezték: a nonprofit szektor folyamatosan erősödik, gazdasági súlya egyre nagyobb. A 2003-ban mért 731 milliárdhoz képest a bevételek összege megközelítette a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatásból származott, a szervezetek saját tevékenységük eredményeként mintegy 400 milliárdot szedtek össze, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyt be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhatott. A pályázatokon nyert bevétel nőtt ugyan, ám arányaiban még mindig alacsony. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint volt; ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.
