Kiemelt beruházás lehet a taszári reptér
A válság miatt a közelmúltban kedvezőtlen fordulatot vett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egyik meghatározó, idei évre tervezett értékesítési projektje. Az ország második legnagyobb légibázisa, a taszári reptér értékesítési pályázatát ugyan október elején kiírták november 30-i beadási határidővel, ám a terebélyesedő gazdasági krízis átírta a forgatókönyvet.
Bár több pályázó és konzorcium is jelezte érdeklődését a reptér iránt, a nemzetközi és a hazai pénzpiacokon a bizalmatlanság, s így a megnehezülő kölcsönfelvételi lehetőségek miatt nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen gazdasági helyzetben a kitűzött határidőig nem tudják a finanszírozási ajánlatokat felelősséggel elkészíteni.
Forrásunk szerint egyébként spanyol, svájci, olasz, orosz, izraeli és kínai társaság is forgolódik Taszár körül. Olyan is akad közöttük, amely korábban már részt vett magyarországi reptérüzletben. A fejlemények miatt az MNV a pályázatok beadási határidejét két hónappal, január 31-re tolta ki. Amire azért is szükség volt, mert így az érdeklődőket legalább nem ijesztették el a kialakult helyzetben túl feszes határidővel.
Pedig az értékesítés érdekében 2005. szeptember vége óta, amikor is a reptér üzemben tartási engedélyét visszavonták, már jó pár dolgot megtettek. Többi között tisztázták a tulajdonviszonyokat, újra felmérték a közműveket, és végeztek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésekkel. Az elképzelések szerint komplex hasznosításra hirdettek pályázatot, amellyel kapcsolatban a KPMG is készített egy megvalósíthatósági tanulmányt.
A tender határidejének módosítását kezdeményező Kolber István, miniszterelnöki megbízott lapunknak elmondta: a tavasszal tartott piacfelmérés ellenére nincs garancia a sikerre. Nem indokolt viszont a pályázat feltételeinek a megváltoztatása, mivel azokat a befektetői igényekre és a komplex hasznosításra figyelemmel alakították ki.
A pályázatban a vételár ugyan meghatározó értékelési szempont, ám a fejlesztési elképzelések, a finanszírozási terv és a garanciák együttesen már több pontot hoznak a konyhára, mint maga az ajánlati ár. A fejlesztésre vonatkozó rövid és hosszú távú koncepció bemutatása is elvárás. Olyanynyira, hogy a leendő vevő által elképzelt, 2013-ig szóló megvalósítási ütemtervet éves bontásban kell lerakni, amelynek eredményeit évente ellenőrzik.
Akárhogy is, a reptér újjáélesztése nem lenne olcsó mulatság. Úgy tudjuk egy korábbi költségtanulmány szerint arra, hogy a légibázis logisztikai központként újra üzemelni tudjon, legalább 30 milliárd forintot kellene rááldozni. Ebből csak a reptér elvinne legalább 10-15 milliárdot.
Kolber István hangsúlyozta: mindenképpen Taszár mellett szól, hogy a környéken él 200-300 olyan, repüléshez értő, szakképzett ember, akiket ugyan korábban kénytelenek voltak elküldeni a légibázisról, ám egy újraindítás során gond és különösebb átképzés nélkül munkába lehetne állítani. Az eredeti elképzelések szerint a reptér környékére a leendő tulajdonosnak további beruházókat is csábítania kellene (a kiíró szerint lényegében ez jelentené a komplex hasznosítást), s ennek révén újabb munkahelyek jöhetnek létre.
Más kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben lesz-e olyan cég, amely ide szeretne telepíteni egyes egységeit, miután eddig nem mutatkozott nagy érdeklődés a régió iránt a külföldi nagybefektetők részéről. Ezt mutatja az is, hogy az említett befektetési összeggel a Dél-Dunántúl legnagyobb beruházása lenne a taszári fejlesztés.
Úgy tudjuk, amennyiben értékelhető ajánlat érkezne, akkor a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítené a reptér fejlesztését, azaz Taszár lényegében a kecskeméti Mercedes-beruházással kerülne egy szintre.
