Offenzíva a bűnpártoló bankok ellen
Az adóelkerülő amerikaiak pénze rejtegetésének felszámolására szorítja rá az Egyesült Államok az adóparadicsomokat, köztük európai pénzintézeteket. Szándékukat nyomatékosítandó, nemrégiben vád alá helyezték Raoul Weilt, a svájci UBS vagyonkezelő menedzserét.
- Az üzenet egyértelmű a többi bank felé is: tegyék rendbe a házuk táját, ha amerikaiakkal, illetve az Egyesült Államokban élőkkel akarnak együtt dolgozni - fogalmazott Stephanie Jarrett, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda adószakértője. A piac sem viccel. A szintén svájci Crédit Suisse, illetve a brit HSBC részvényei három hete 7,5, illetve 4,3 százalékot estek Zürichben és Londonban a The New York Timesban megszellőztetett hírre: az USA igazságügy-minisztériuma vizsgálni kezdte, hogy milyen szerepet játszott a két bank abban, hogy amerikaiak mintegy 30 milliárd dollárt tudtak offshore számlákra menekíteni. Az ügy pikantériája, hogy a vizsgálat tényét azóta sem erősítették meg hivatalosan.
A tárca célkeresztjében továbbra is Weil, illetve az UBS áll. A megvádolt bankár ártatlanságát hangoztatja, megalapozatlannak nevezve a vádat, amely szerint 20 ezer amerikai adóelkerülő bűnsegédje volt. Bankja viszont elismerte, hogy egyes esetekben valóban segédkeztek adócsalásban. Bradley Birkenfeld, a pénzintézet egyik volt munkatársa még fogkrémes tubusban is csempészett amerikai ügyfélnek gyémántot, így bűnösnek mondta magát adóelkerülés elősegítésében.
A pénzügyi, hitelpiaci válság kirobbanása óta az Európai Unióban és Amerikában egyaránt megroggyant bankrendszer miatt fokozott figyelem irányul az adóparadicsomok pénzintézeteire. Az "offshore banking" 7 ezermilliárd dolláros üzlet a világon, a Svájcban kezelt vagyon kétharmada, mintegy 2200 milliárd dollár offshore pénz. - Nem az időjárás miatt mennek az emberek a helvét államba, hanem az pénzüket viszik fedezékbe az adórevizorok elől - nyilatkozta Jonathan R. Macey, az amerikai Yale Egyetem jogi karának dékánhelyettese a Reutersnek. A pénzes betétesek bizalmát hagyományosan anonim számlákkal elnyerő svájci és liechtensteini bankok mellett a brit és ír pénzintézeteket is nagy játékosoknak tartják, az itt kezelt pénzeket 1700 milliárd dollárra taksálják, új szereplőként pedig Szingapúr jelentkezett az offshore-piacon, mintegy 500 milliárd dollár takargatott betéttel.
Nemcsak az Újvilágban, de az EU központjában, Brüsszelben is komolyan foglalkoznak a kérdéssel. Központi szabályozás ugyan még nem született, de az illetékesek egyetértenek: akárcsak más pénzügyi területeken, itt is egységes fellépés szükséges. Csakhogy az unió döntései lassan születnek.
Addig is, az új szabályok szerint ötvenezer eurós adócsalás felett börtön, igaz, csak felfüggesztett jár Németországban, egymillió euró felett viszont a bűnösnek a rácsok mögé kell vonulnia. Tehát nem tétlenkednek a német törvényalkotók: a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, a BGH a Deutsche Post korábbi főnöke, Klaus Zumwinkel nagy port kavart adócsalási ügye nyomán vizsgálta felül az adócsalás büntetési tételeit. Az új "tábla" értelmében az 50 ezer eurót meghaladó adócsalóknak hat hónaptól tíz évig terjedő börtönnel, felfüggesztett szabadságvesztés esetén súlyos pénzbüntetéssel kell számolniuk. Ez utóbbi az elcsalt adó nagyságához igazodik. Vagyis például 100 ezer euró esetén minimum ennyi bírságra lehet számítani.
Az idén februárban kipattant, a német sajtóban "koloszszálisnak" minősített liechtensteini adócsalás ügyében az illetékes bochumi ügyészség 780 eljárást folytat. Mint a Süddeutsche Zeitung írta, legalább húsz gyanúsított esetében az adócsalás mértéke meghaladja az egymillió eurót. Miután azonban több gyanúsított életkora meghaladja a nyolcvan évet, valószínűtlen, hogy az idős embereket, amennyiben a bíróságok bűnösnek találják őket, valóban le is csukják.
A legprominensebb fogásnak számító Zumwinkel is várhatóan megússza a börtönt. A 65 éves csúcsmenedzsert eredetileg 1,18 millió eurós adócsalásért akarták felelősségre vonni, de kiderült, hogy egy jogi baki következtében egy 214 ezer eurós tétel időközben elévült. A hatóságokkal a kezdetektől együttműködő Zumwinkel pere 2009 januárjában kezdődik. Az elévülést lehetővé tevő jogi baki Észak-Rajna-Vesztfália tartományban komoly politikai botránnyá is dagadt. Kiderült az is, hogy a Zumwinkelt "megbuktató" ügyésznő, Margrit Lichtinghagen a liechtensteini adócsalóktól eddig begyűjtött bírságok egy részét annak a magánegyetemnek utalta át adományként, ahol a lánya is tanul. Lichtinghagen időközben távozott posztjáról.
