Nem erdőből érkezik a fenyő
Valamivel több mint másfél millió fenyőt vesznek meg az emberek egy-egy szezonban Magyarországon. Akinek nem hiányzik a karácsonyi fenyőillat és a frissen vágott fa hangulata, válogathat a kínai műfenyők közül. Egy-egy szebb, világító füzérrel is feldíszített fa ára nagyjából megegyezik a legdrágább nordman fenyőével.
A hazai élőfenyő-kínálat tekintélyes része import. A csúcsminőségű jegenyefenyőt (nordman) szinte kizárólag Dániából hozzák, de már szép számmal vannak hazai ültetvények is. A szakemberek szerint utóbbiakról nem a csúcsminőségű nordmanok kerülnek az árusokhoz, ugyanis a szép formájú fák növekedéséhez fagymentes klíma szükséges.
Szecsődi Gyula a Zala megyei Pusztaszentlászlón húsz éve fenyőtermeléssel is foglalkozik. Jövedelemkiegészítő tevékenységnek mondja, mert néhány hektár fenyvesből nem lehet megélni. A kis fenyőt 6-8 évig kell nevelgetni ahhoz, hogy nagyjából kétméteresre növekedjen. A fenyőfarmja egyelőre négyhektáros, és a kitermelés évében elfogadható jövedelmet hoz - de csak akkor, ha maga adja el a fát. Igaz, ki kell fizetni a fővárosban a kéthetes területbérlési díjat, ami 170 ezer forint, két személyre napi 14 ezer forint a szerény szállás, és a fák szállítása is sokba kerül. De még így is több marad, mint ha gyümölcsöt termelne a földön. Szecsődi Gyula azt tervezi, hogy tavasszal legalább tíz hektárt bérel - hektáronként és évente 35 ezer forintért -, s így bővíti a tevékenységet.
Kissné Szabó Fruzsina, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke szerint az idei piacot kettősség jellemzi: a hazai lucfélék nem drágák és jó minőségűek, ám az egyre népszerűbb jegenyefenyő sokat drágult. Igaz, csak a jó minőségű, hibátlan áru. Ezek méteréért 6000-8000 forintot kérnek. A legnagyobb exportőrnek számító Dániából nem érkezik sok fa, egy korábbi termőhelyváltási program miatt az idén csökkent a vágásérett fenyők száma. A legtöbb importfát mégis innen vásároljuk: az óceáni klímán nincs szélsőséges hideg, ami károsítaná a kis fák csúcsát. (Az Alpok vagy a Kárpátok magasabb tájain épp ezért találni kevés szép formájú fenyőt.)
Szűcs Dezső, az Alföldi Faiskolások Egyesületének elnöke elmondta, hogy már nemcsak importálunk karácsonyfát, hanem exportálunk is: Romániába, Erdélybe szállítunk földlabdás jegenyefenyőt. A fagyérzékeny fák ugyanis tönkremennek az erdélyi hideg teleken. Ezúttal is elhangzott, hogy a környezetvédőknek felesleges a karácsonyfákért könnyet ejteniük: kivágásuk nem okoz több kárt a hazai flórában, mint bármely növény betakarítása.
Az elmúlt két évtizedben töredékére csökkent az erdészeti karácsonyfa-termelés. Helyét a csemetekertek és a szántóföldek vették át. Oda kerülnek a darabonként 30-40 forintba kerülő magágyi csemeték - hektáronként 5000-6000 -, amelyeket fajtól függően 6-10 évig kell nevelni. Ebben az időszakban gyomirtásra, némi növényvédelemre és a hajtások növekedési hibáinak korrekciójára van szükség.
Az ünnepek múltán nem egyszerű a szemétre kerülő fák eltávolítása: nagyobb mennyiséget különleges kemencékben ajánlott elégetni, mert meglehetősen magas gyantatartalma miatt az otthoni kályhákban, kandallókban csak kormol, sőt a nyílt tűzterű égetőkben a fortyogó gyanta fröcsög, apró tűzgolyóként spriccelhet is. A leginkább ajánlott a komposztálás.
Feketefenyő (Pinus nigra).
Levelei nem potyognak ugyan, és az ára is kedvező, de hosszú tűlevelei miatt nehéz díszíteni, kisebb fái nem szépek. Ára: méterenként 1000 forinttól.
Lucfenyő (Picea abies).
Az igazi illatos karácsonyfa, de a meleg lakásban hamar hullatja levelét. Ára: méterenként 1000-2000 forint.
Ezüstfenyő (Picea pungens).
Tartós, szép formájú és színű. Nehéz díszíteni, mert tűlevelei szúrósak. Ára méterenként 1500-2500 forint.
Jegenyefenyő (Abies nordmanniana). Szabályos kúp alakú, dús koronáját puha, kissé lapított, megszáradva is a fán maradó levelek díszítik. Ára: 3000-8000 forint méterenként.
