Péti trükkök
Újabb frontot nyitott az ország harmadik leggazdagabb embereként számon tartott és az egyetlen, de jelenleg pénzügyi nehézségei miatt október óta nem működő hazai műtrágyagyárat is tulajdonló Bige Lászlóval szemben a magát a péti Nitrogénművek Vegyipari Zrt. 50 százalékos résztulajdonosának tartó Rozsnyói György. December 3-án a péti gyár 2007-es mérlegének vélelmezett meghamisítása miatt feljelentést tett a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon a számvitel rendjének megsértéséért, különösen nagy értékre elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával. A rendőrség azonban szinte azonnal továbbpasszolta a feljelentést a vám- és pénzügyőrség Közép-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatalának, mondván: a számvitel rendjének megsértése ügyében a vámnyomozók jogosultak eljárni.
A VPOP sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala azóta már elrendelte a nyomozást, melynek kimenetele alapjaiban befolyásolhatja a péti gyár megmentésére tervezett kormányzati döntéseket.
Rozsnyói feljelentésében sem többet, sem kevesebbet nem állított, mint amire korábban egy Veres János pénzügyminiszternek írt levélben már figyelmeztette a hazai műtrágyagyártásért felelősséget érző döntéshozókat: a Nitrogénművek 2007-es mérlege nem a társaság valós pénzügyi helyzetét tükrözi. Egészen pontosan a cég könnyvizsgáló által hitelesített mérlegében feltüntetett ötmilliárd 341 milliós nyereséggel szemben - ami után Bige 1,4 milliárd forint osztalékot utalt ki magának, bár állítólag ezt az összeget azóta sem vette fel - valójában hatmilliárd 429 milliós mínusszal zárta az évet. A tetemes, 11 milliárd 770 milliós különbség különböző határidős ügyletek elszámolandó árfolyamveszteségéből és a képzendő céltartalékokból alakult ki.
Rozsnyói szerint a könyvvizsgáló figyelmeztetése ellenére változatlan formában (a könyvvizsgáló által kifogásolt könyvelési hibákkal, az indokoltnak tartott javítások, pontosítások, kiegészítések végrehajtása nélkül) elfogadott mérleg alkalmas tulajdonosainak és hitelezőinek a megtévesztésére, ami felveti a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének, valamint az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása bűntette elkövetésének gyanúját is.
A pénzügyőrség egyelőre ismeretlen tettesek ellen elrendelte a nyomozást. Az ügyről további részleteket a VPOP egyelőre nem kívánt nyilvánosságra hozni.
A büntetőeljárás újabb fronton kényszeríti védekezésre Bige Lászlót, aki mindeközben több perben küzd Rozsnyóival a péti Nitrogénművek 50 százalékos részvénycsomagjáért, amelyet utóbbi egy 2003-ban kötött opciós szerződés alapján követel magának. Szakértők szerint nem kétséges, hogy már önmagában a büntetőeljárás ténye is hatással lehet a Nitrogénműveknek 14 plusz tízmilliárdos mentőövet előkészítő kormány végső döntésére. (Az elvi döntés a gyár megmentéséről nagyjából a nyomozás elrendelésével egy időben született meg.) Talán nem véletlen, hogy - miként arról lapunk a napokban beszámolt - sokáig hezitáltak a pénzügyi mentőöv odaítélésének mikéntjéről. A részleteket és a megmentés menetrendjét pedig még mindig homály fedi.
Kormánykörökben a gyár októberi kényszerleállítása óta azt hangsúlyozták, hogy a 24 milliárdos mentőcsomaggal nem a péti gyár tulajdonosát, tulajdonosait, hanem a hazai műtrágyagyártást kívánja megmenteni a kormány. Ám a döntés végül is meghagyja tulajdonosnak Bige Lászlót. Az idő mindenkit sürget: technológiai okokból a gyárnak januárban újra kell indulnia, különben könnyen megtörténhet, hogy már tavasszal külföldi műtrágyára szorul a magyar mezőgazdaság. Az agrártárca ezt bármi áron szeretné elkerülni. Kérdés persze, hogy 24 milliárd forint az adófizetők pénzéből nem túl nagy ár-e, amikor mérleghamisítás, csalás és más bűncselekmények miatt nyomozás folyik a megmentendő cégnél. A tulajdonjog körüli perek, a Rozsnyói által vitatott és bíróság előtt megtámadott közgyűlési határozatok amúgy is nehezen áttekinthető helyzetet teremtettek a cégnél, sokan ezért óva intik a kormányt, hogy elhamarkodottan túl sok pénzt pumpáljon a gyárba, amelynek a vagyonát már ma is szinte teljes egészében banki jelzálog terheli.
Kormányon belül sokáig nem mindenki osztotta az agrártárca-vezető "bármi áron meg kell menteni a gyárat" véleményét. Abban viszont a hírek szerint teljes az egység, hogy "a Nitrogénművek semmilyen körülmények között nem kerülhet külföldi vagy külföldi többségi tulajdonban lévő hazai cég tulajdonába".
